Tolna Megyei Levéltári Füzetek 7. Tanulmányok (Szekszárd, 1999)

Kolta László: Forberger László a polgárosodó Bonyhádért • 145

FORBERGER LASZLO IFJÚKORA Forberger 1857. október 5-én született Késmárkon. A név utal a család eredetére: egyrészt arra, hogy ők is cipszerek, másrészt elárulja, hogy a várostól 4-5 kilométerre fekvő Forberg falucskából költöztek be Késmárkra. László édesapja, Forberger Dániel nyergesmester volt, az édesanyja Láng Terézia. A család tekintélyének a városban több nyoma van; a ma már csak múzeumként létező öreg fatemplomban az egyik pad a Forberger családé, s a templom festett kazettáinak egyikén az anyai nagyszülők portréja látható. A céhes ipar leáldozásával a tehetségesebb fiúkat szellemi, főleg a tanítói és papi pályára terelték. Ezek aztán kirajzottak, lehetőleg hasonló közeget keresve maguknak. A Forberger szülők korai halála miatt gyerekeik neveléséről a rokonok gondoskodtak. A kis László tehetsége hamar kitűnt. Az elemi népiskola hat osztályának elvégzése után a helybeli főgimnáziumban folytatta tanulmányait. A szorgalmas és tehetséges diák - anyagi gondjain könynyíteni akarván - magánórákat adott a kevésbé tehetséges, vagyonos diáktársainak. Instruktorként járt Kuszmann György gazdag vállalkozó házában is. Itt ismerkedett meg tanítványa húgával, Kuszmann Idával, akit később feleségül vett.

10 Forberger László 1878-ban érettségizett. A Magyarországon 1868ban elrendelt általános hadkötelezettség előírásai szerint 21 éves korában katonai szolgálatra vonult be. Budapesten, az akkori 19. honvéd gyalogezrednél kapott egy éves alapkiképzést. Ezután nem szerelhetett le, mert Boszniába vezényelték. Ugyanis az 1877-78. évi orosz-török háborúban elért cári sikereket az Osztrák-Magyar Monarchia Bosznia és Hercegovina megszállásával ellensúlyozta (1878. július). Az okkupációra az iszlám vallású lakosság elhúzódó fegyveres ellenállással válaszolt. A helyi háború októberben véget ért ugyan, de ezt követően hónapokon át jelentős katonai erőt állomásoztatott ott a Monarchia, részen rendfenntartás céljából, részben az út- és vasútépítés, valamint a postaszolgálat felügyeletére. A császári és királyi hadsereg közel 200 ezer katonát vezényelt oda. így került Forberger László Boszniába, ahol még egy esztendőt töltött fegyveres szolgálatban. Kétévi katonáskodás után tartalékos főhadnagyként leszerelt. 1880ban beiratkozott a budapesti tudományegyetem bölcsészeti karára, s itt 1885-ben történelem-német szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett. Még egyetemi hallgató korában, 1883-ban házasságot kötött diákkori szerelmével Kuszmann Idával. Nem született gyermekük. A bonyhádi algimnáziumban 1885 őszén váratlanul megüresedett egy tanári állás. Az iskolai évkönyv szerint Forbergert a nagynevű Schreck (Bese) Ádám: Forberger László emlékezete In: A bonyhádi gimnázium évkönyve az 1940-41. tanévről; Bonyhád, 1941. 95.p. (Továbbiakban: Schreck...) 149