Tolna Megyei Levéltári Füzetek 7. Tanulmányok (Szekszárd, 1999)

Dobos Gyula: Tolna megye levéltárának története 1950-ig • 115

III. Alkotmány IV. Törvények, rendeletek V. Népmozgalmi ügyek, statisztika VI. Rendőri ügyek (ide sorolták a politikai megfigyeléseket is) VII. Egészségügy VIII. Bírói ügyek IX. Katonai ügyek X. Közoktatásügy XI. Vallási ügyek XII. Ipar és kereskedelem XIII. Űt- és építészeti ügyek XIV. Államháztartás XV. Földmívelés és bányaügy XVI. Állami szolgálat XVII. Országos ügyek XVIII. Járási ügyek XIX. Hitközségi ügyek XX. Községi ügyek XXI. Úrbéri és tizedügyek Dőry Lajos alispánnak 1861-ben a másodalispán jelentette, hogy a „múlt gyűlés határozatánál fagya, intézkedett afelett, miszerint a járásoktól beszállítandó befejezett és jelentéktelen (értsd a hivatali ügymenet számára- a szerző megjj ügyiratok a megyeháza padlásán készítendő állványokon elhelyeztessenek" 5A A munkálatokat Kovács Károly ácsmester és Stann Jakab építészmester tervei alapján kívánták elvégezni. Az összes költség meghaladta volna a 2300 Ft-ot. A meg nem valósulás oka nem ismert. Pénzhiány, vagy az 1861- utáni újabb abszolutizmus (a provizórium) bevezetése jelentette-e az akadályt, tény hogy a megyeháza padlására soha nem kerültek levéltári iratok. A kiegyezés évében a levéltárnok Dekleva János volt, aki a megválasztott tisztikar jegyzéke szerint 700 Ft éves fizetést kapott. Ez a javadalom megegyezett a vármegyei másodjegyző, alpénztárnok és a járási szolgabírák bérével.

55 Az iratok gyarapodásának eredményeként a XIX. század végére a vármegyeháza újabb helyiségeit is zsúfolásig megtöltötték az iratok. A megyéért sokat tevő Perczel Dezső belügyminiszter (korábban Tolna megyében alispán is volt, és a bonyhádi választókerület képviselője több mint 20 évig) 1895-ben hozzájárult a levéltár személyi fejlesztéséhez állami költségen. Simonsits Béla alispán ezt a következőkben tárta a köz54 TMÖL Alispáni iratok (Továbbiakban Ai) 831/1861. 55 TMÖL Ai 2110/1867. 128