Tolna Megyei Levéltári Füzetek 7. Tanulmányok (Szekszárd, 1999)

Szilágyi Mihály: A grábóci szerb ortodox kolostor története • 5

Benevics, Demetrovics és Nikitics vajon melyik szláv népnek a fia volt. Pl. Demetrovicsról tudjuk, hogy a „Nagy Szerb Vonulás" idején, 1690ben mint kereskedő-család telepedett le Szentendrén, majd az ős: Andrej Dimitrijevic Egerbe került, odanősült és Pavle Dima kereskedő lányát vette feleségül. E család tekintélyes pénzösszeggel támogatta a Szent Miklós székesegyház fölépítését. Leszármazottaik a 19. század derekán mint iparosok kerültek Budára, Paksra és Tolnára, miközben a Dimitnjéviéből Dimitrovics, majd Demetrovics lett. Két cukrász, egy csizmadia, egy kalapos került ki az egymást követő nemzedékekből. A 20. században foként értelmiségi pályára kerültek - névmagyarosítással a Demeterek. A szekszárdi, tolnai és dunaföldvári elöljáróságokban szinte minden időkben voltak szerb polgárok. A céhládákban őrzött iratok szerint bőven voltak szerb csizmadia, fazekas, szabó- és szűcsmesterek, legények. A szekszárdi apátsági, majd közalapítványi uradalomban a prefektusi és kasznári poszton, a palánki harmincadhivatal élén, a vármegye szolgálatában, mint várnagy, hajdú és tisztviselő. Az 1848/49-es magyar polgári forradalom és szabadságharc nem sok nyomot hagyott a Tolna megyei szerbekben. Jelenleg mindössze egy adatom van a szerbség félelmeiről. Maszanovits Bazil bátaszéki pópa 1848. július 6-iki levelét elcsípték, s abból kiderül az alábbi aggodalom: „..mi itt Bátaszéken nagy veszedelemben vagyunk...minálunk rövid idő alatt Bertalan éjszakája leend. "

2U Nem tudom, hogy Bátaszéken mekkora volt a szerbellenesség a szabadságharc alatt, a szerb történeti irodalom viszont nagy csalódással fejtegeti a bécsi udvar érdekében meghozott áldozatokat és az udvar hálátlansága! Mintegy három évszázada annak, hogy a szerb politikusok hamisan értelmezik I. Lipótnak az 1690-es években kiadott kiváltság leveleit. Azt hitték, hogy Szent István koronájának területén megilleti őket egy szerb territórium. Nem voltak képesek fölismerni, hogy Bécs mindvégig ütőkártyának használta fel őket a magyar szabadságtörekvések leverésére - és sohasem világították fel őket (Tökölyi Száva szerb felvilágosult tudós és politikus tiszteletre méltó kivételével!) arról, hogy saját vajdájuk vezetése alatti teritóriumhoz csak akkor juthatnak, ha sikerül régi, balkáni hazájukat visszafoglalni. Könnyűszerrel felhasználták a szerbek egy részét Rákóczi felkelése idején, majd 1848/49-ben, és ők remélték, hogy beteljesül régi vágyuk, de a magyar szabadságharc 1849. évi leveretése után azt kapták a szerbek jutalmul, amit a magyarok büntetésül: az önkényuralmat és az erőszakos németesítést!

212 Tolna megye politikusi társadalma hamar fölismerte, hogy az 1848. évi polgári forradalom demokratikus, vértől ment véghezviteléhez szük211 TMÖL... 1848/49. Különfélék 212 Margalits...540.p. 102