Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)

Solymár Imre: Fejezetek Györe történetéből • 5

(csűr) zárja a telket. A telkek általában igen keskenyek és hosszúak. - A telekrendezés másik fajtája a különálló lakóház és vele szemben, vagy rá merőleges elrendezésben egymástól elkülönülve a melléképületek. - E kétféle elrendezési módnak, legalábbis ebben a században, nem az etnikai különbségek, hanem a vagyoniak feleltek meg. Az előbbi a gazdaházak jellemzője, az utóbbi a szegényparasztoké. "

408 E fejezet összefoglalásaként szólni kell Győrének, és általában a paraszti falvaknak az ún. nagytársadalom struktúrájába való beilleszkedéséről. A jobbágyfelszabadítást követő nemzedékek - egy ideig - örökségül továbbadták a jobbágyi-paraszti társadalmi formákat. így - a megváltozott viszonyok ellenére is - benne élhettek a „külön" paraszti társadalomban, népi kultúrában. Erdei Ferenc úgy tartja, hogy „... nagyjából a századfordulóig, nagyon sokhelyt azonban egészen a világháborúig - nem változott a paraszti munkaerkölcs, nem csökkent a népszaporodás, nem csökkent a paraszti népkultúra termékenysége és nem tört meg a parasztság lojalitása a társadalom felső rétegei irányában." A gazdasági viszonyok további kapitalizálódása, az egész társadalmi környezet technicizálódása és a polgárosodás azonban folyamatosan a paraszti társadalmi formák felbomlásához vezetett. A zárt faluközösségek bomlani kezdtek. A parasztgazda előbb-utóbb piacra termelő kisvállalkozóvá vált, a zsellérek pedig munkapiactól függő bérmunkássá. A felbomló paraszttársadalom népe fokozatosan beilleszkedett a nagytársadalom struktúrájába.

409 Az észak-mecseki bányanyitások, majd az infrastrukturális hálózat kiépülése, mind a modernebb élet vérkeringésébe kezdték vonni a falut. Vasútvonal haladt el erre, később bekötőút épült. Megtörtént a villamosítás. Bejött az első kerékpár, motorkerékpár, berobogott az első autóbusz. Megszólalt az első rádió. - Mindezek révén Györe kapcsolatba került a „nagyvilág"- gal. A Dombóvár és Bátaszék közötti vasútvonal megépítése 1873-ban fejeződött be. Győrét ugyan elkerülte, de a legközelebbi állomás - a mázai mindössze két kilométerre volt tőle.

410 A megyében először Szekszárdon, majd 1902-ben Bonyhádon került sor a villamosításra. Forberger László gimnáziumi tanár bonyhádi áramfejlesztő magánvállalkozását követően 1919-ben helyezik üzembe a Nagymányoki Villany Rt. fejlesztőjét.

411 Ezzel egyidőben Váralját, Mázát és Nagymányokot is bekapcsolták az ellátásba. Kismányokon 1921-ben történik meg 408 A legöregebbnek tartott györei ház - a Cigány utcában - akkor került lebontásra, amikor a Munkásőr Otthon épült. 409 Erdei Ferenc: Történelem- és társadalomkutatás. Erdei Ferenc Összegyűjtött Művei, 9. Akadémiai Kiadó, Bp., 1984. 92. p. 410 Majdan János: A dunántúli vasúthálózat kiépülése. In: A dunántúl településtörténete. VEABkiadás, Veszprém, 1984. 447-456. p. 41

' Steib György- Tarcsay István: A bonyhádi Zománcgyár története. Üzemtörténeti Füzetek. Székesfehérvár, 1973. 13-14. p. - T. Mérey Klára: Az észak-mecseki bányavidék ipartörténetének fő vonásai a felszabadulásig. In: Rúzsás Lajos szerk.: Az észak-mecseki bányavidék regionális vizsgálata. Akadémiai, Bp., 1972. 35-67. p. Idézett hely: 66. p. 94