Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)

Solymár Imre: Fejezetek Györe történetéből • 5

Kisöprűzés után öltöztették menyecskeruhába. Rákerült a pirosszalagos szoknya, fejére a szorító. Ez utóbbit mindig a keresztanyjának kellett bekötnie. Az új asszony a férje házába költözött -, hogy ne a máséba feküdjön - kapott három darab vánkost, 3 lepedőt, egy dunnát és az ágyra egy új terítőt. A hozományt csak egy év leforgása után kapta meg. Ez 12 darab lepedőből, 12 törülközőből, 12 szalvétából, egy kosárterítőből, továbbá a személyes ruházatból állott. Kapott továbbá egy szobabútort, egy rokkát és egy rőf vásznat - apacsker foltozására!"

400 A keresztelés györei szokásrendje - ugyancsak Ledneczkyné Törő Gyöngyi munkája szerint - a következő volt: ,A keresztszülők Győrében mindig az apa vagy az anya ifjúkori barátaiból kerültek ki. Az anya ágya mellett, bölcsőben feküdt a gyermek. A gyermekágyi lepedőnek mindig aföldig kellett érnie, hogy alá ne lássanak a látogatók, ezért mindig szélesen slingelt volt. - Az újszülöttet hamar keresztelték, hogy ne sokáig legyen »pogány«. Mivel az anya gyermekágyban feküdt, a keresztelőn nem vett részt. Hat hét múltával azonban gyermekével »avatkozni« ment a templomba, bemutatta a gyermeket az Istennek. "

401 A gyermekágyas anyát a komaasszonya látta el élelemmel, hagyományosan háromszor vitt ún. poszitát. Az első napon süteményt, öt szem piros almát, sült húst, rózsafánkot, továbbá egy üveg bort. Másodszorra levest, tormaszószt, hosszú fasírtot, befőttet. Végül harmadszorra becsinált levest, sült húst, töltött tyúkot, gömbölyű rétest és befőttet.

402 Az emberélet befejezésével, a halállal kapcsolatos györei paraszti szokásrend leírása végül a következő: „Harangszóval tudatták, ha valaki meghalt. Másként húzatták, ha nő, másként, ha férfi volt. A halott mellé odatették a pacskerját, mert a túlvilágon akkor mezítláb járna. Női halottra -agyászruha elé -fölhúzták a menyasszonyi ruháját, hogy ha a másvilágon házasságot kötne, legyenfeher ruhája is. Az ún. halálkörösztre fehér gyolcsot tekertek, mert Jézust is fehérbe tekerték, amikor meghalt. - A temetési szertartásig virrasztottak a halott mellett. A temetés után egy hétre pedig halotti tort rendeztek, ami sokszor vigadozásba ment át. "

m Györe katolikus és evangélikus németségének a hagyományos paraszti világ felbomlása idején meglévő jellegzetességeit még nem kutatta senki. Egyedül Wéidlein János végzett részleges nyelvjárási gyűjtést, s azonosította a német őshazát, nyelvi eredetet. Hangtani sajátosságok alapján megállapította, hogy nagyjából azonos nyelvjárási csoportba tartozik Györe, Izmény, Kalaznó, Murga, Kéty, Váralja, Kismányok, Majos, Alsónána és Bátaapáti protestáns németsége, s ez a rajnai frank nyelvjárás. Rokon velük, de némileg mégis eltér a katolikus Diósberény, Csibrák, Kurd, Kisvejke, Lengyel, Cikó, Grábóc, Mőcsény és távo400 Itt emeljük ki, hogy a györei magyarok általánosan használták a sváb pacskert és klumpát. Fennmaradt egy amatőr fotó az 1930-as évekből: középen Tornóczky tanító cipőben jobbra a györei Gulyás Benedek klumpában, balra fia, Gulyás József pacskerban. 401 Ledneczkiné Törő Gyöngyi: i. m. 402 Ua. 403 Ua. 92