Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)

Solymár Imre: Fejezetek Györe történetéből • 5

körbekanyarodva jönnek visszafelé. Az 1190. évi régi oklevelet megvizsgáló és megerősítő 1235. évi adománylevél ezek után így folytatódik: „...jutunk a Bonchbükinek mondott helyhez, és ahol van egy föld-határ; innen leereszkedünk az északi részhez, e résztől pedig napnyugatnak továbbhaladva mendegélünk ugyancsak a völgyben, melyen leszaladva az úgynevezettfiú Egrek, és egy nagy térségen által azon folyóval együttfutnak, elérkezünk az ugyancsak Tölgyfának nevezett erdőhöz, ahol egyföld-határvan, ahonnan ugyanazon folyótól három nyílvetésnyire a szüntelen való határral a járáskelés befejeződik és visszatér az előbbmondott Győré földje szögletének határához... "

21 Az említett Koromszó a mázai határ Koromszó nevű dűlőjében feküdt. Hajdan kolostor és falu volt itt, első említése 1267-ből való. Történetét Patton Gábor írta meg.

22 Ezt követő történeti forrásunk az 1333-1337. évi pápai tizedjegyzék. Ezen években pápai tizedszedők járták a pécsi püspökség plébániáját, pápai tizedet szedtek a kereszteshadjáratok céljaira mindazon helyeken, ahol az egyházi javak jövedelme 8 aranynál több volt. Ez az első összeírás, melyben vidékünk falvai együtt, egy időben szerepelnek. Mivel az összeírok nem tudtak magyarul, a nevek eltorzultan kerültek feljegyzésre. Györe „Gure", „Gywre"majd „Ziure". Papja Egidius, 1334-ben 8,1335-ben 20 banalest fizetett az összeíróknak.

23 Györe tehát templomos hely volt. Középkori templomának lebontására 1794-ben került sor, de még 1829-ben is állottak az alapfalai. Az Egyed-féle leírás szerint: „...minthogy régisége miatt annyira Meg rongyosodott, hogy megjobbítani éppen nem lehetett, a Ngys. Méltóságú Galanthay Gróf Eszterházi PállPétsi Püspök 1794-ikben azon okból el pusztította, hogy a Hívek kérésére hellette újat, és nagyobbat építtetni fog, de minek előtte buzgó szándékát tellyesíthette volna, meg hala. Azon Templomnak tehát puszta töredékjei egész Fundamentumával együtt e Napig fent állnak... "Ez a leírás megőrzött egy olyan adatot, mely alapján a templomot jóval a török előttinek kell tartanunk: „...beszéllik több érdemes emberek: hogy a Midőn ezen Templom elpusztíttatott volna, egy Négy Szegletű kő találtatott, a melyre ezen írás vala vágva: Kotsi Jósef reparálta 1554-ik Esztendőben, de azon követ az akkori T. Hegedűs Ferencz Urodalmi Praefektus Úr Pétsre el vitetett... "

24 21 Brüsztle, Josephus: Recensio Universi Cleri Dioecensis Quinque-Ecclesiensis. IV. kötet, Pécs, 1880. 539-540. p. - Fordítását 1983. március 16-án levélben küldte meg Hegedűs László. 22 Patton Gábor: A koromszói apátság kutatása. Baranya, VII-VIII. évf. (1994-1995), 131-144. p. Patton Gábor: Újabb szempontok a koromszói apátság kutatásához. In: Szita László-Szőts Zoltán szerk.: A Völgység ezeregyszáz éve... Völgységi Múzeum kiadása. Bonyhád, 1996. 49-54. p. 23 Koller, Josephi: História Episcopatus Quinqueecclesiarum. Landerer, Pozsony, 1782.

1. kötet, 106. p., II. kötet, 451. p. Ortvay Tivadar szerk.: Magyarország egyházi földleírása a XIV. század elején a pápai tizedjegyzékek alapján feltüntetve. Franklin-nyomda, Bp., 1891.252-258. p. - Hegedűs László: Egy Anjou-kori összeírás nyomában. Levéltári Szemle, 29. évf. (1979), 3. szám, 579-584. p. Györe háznépének számát kb. 38-45 főre teszi. (581. p.) 24 Cserna Anna-Kaczián János: Egyed Antal összeírása és korrajz Tolna vármegyéről. Tolna Megyei Levéltár kiadása, Szekszárd, 1986.90-96. p. Továbbiakban: Egyed... - Egyed Antal plébános kérdéseire Győréből Kiss Mártony hites jegyző válaszolt 1829. június 20-án. 9