Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)

Solymár Imre: Fejezetek Györe történetéből • 5

csak a 30-as évek közepén a Máza-Györei Gazdakör elnöke a mázai Bátai György, alelnöke a györei Kovács József.

334 A közeli környék legelismertebb gazdasági szereplője, egyénisége az izményi May György, a Vármegyei Mezőgazdasági Bizottság tagja.

335 Magyar királyi földmívelési tudósítóként működik a gazdák közül - s mint ilyen, a térségből Győréről is ad jelzést - ifjabb Schalk Gáspár.

336 A falusi társadalom másik rétegződési szempontja maga a vallás. Az 1941. évi népszámlálás adataiból ezúttal Győrét és további öt községet mutatunk be:

337 Adatok főben Vallások Györe Izmény Máza Nagy- Kis- Váralja mányok mányok Róm. katolikus 468 47 807 1959 27 376 Református 11 8 121 25 4 592 Evangélikus 295 740 14 80 576 647 Izraelita Egyéb 5 3 18 1 34 A völgységi falvak egy részén még látszik a hagyományos vallások szerinti telepítés: így Izmény tiszta evangélikus, Nagymányok tiszta katolikus, Kismanyok ismét csak tiszta evangélikus volt. Ezzel szemben a valamikor magyar reformátusokból álló Váralján már többsége került a német evangélikusság, sőt jelentősebb katolikus vallású népesség is van, a bányászat miatt. Hasonló a helyzet a valamikor tiszta katolikus Győrével, itt 1941-ben 468 fő a katolikus, a protestánsok száma valamivel több 300-nál. A lutheránusok itt is németajkúak. Az egyház szerepe a két világháború közötti időben ismét jelentős, ha nem is a hitélet intenzitása, de a szervezőmunka révén mindenképpen. Erdei Ferenc szerint korszakunkban „...az egyház újra elfoglalta történelmi szerepeit. A politikai életben hatalmas befolyása lett az egyház képviselőinek, a papság és az egyház tekintélye csorbítatlanul helyreállt. Iskolában, sajtóban, mindenütt visszafoglalta a helyét, s a konzervatív politika érvényesülésével párhuzamosan az egyház is újjászervezte konzervatív nevelőmunkáját "

338 334 Uo., II. kötet, 375. p. 335 Uo., II. kötet, 300. p. 336 Uo., II. kötet, 626. p. - Tolna megyében csak 4 tudósító működik, a másik három nagybirtokos. 337 KSH: 1941. évi népszámlálás 1. kötete. Bp., 1975. 275. és 277. p. Ekkor már nincs zsidó család Győrében. Lásd: Szilágyi Mihály-Schweitzer József: A Tolna megyei zsidók története 1868-tól 1944-ig. In.: Dobos Gyula szerk.: Tanulmányok. Tolna megyei Levéltári Füzetek, 2. Szekszárd, 1991. 51-95. p. Lásd: 93. p. 338 Erdei Ferenc: i. m. 1980. 302. p. 79