Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)

Solymár Imre: Fejezetek Györe történetéből • 5

Az 1929-33-as gazdasági válságot követően megnövekedett a foglalkozásuk mellett állatfelvásárlással, ügynökösködéssel foglalkozók száma szinte mindenütt. Győrében ekkor Apáti János, illetve Borsos Mihály az élőállat-kereskedők, Deák István a helyi lókereskedő. Baromfi- és tojásfelvásárlással Bayer Jánosné, Frank János és Schön Jánosné foglalkoztak.

325 Más községekből is jártak át ügynökök, így Izményből, Mucsfáról. Ezek többsége a bonyhádi zsidó nagy- és kiskereskedők érdekkörébe tartozott. Györe 1920 és 1945 közötti társadalmi szerkezete mindenekelőtt a foglalkozási szerkezettel jellemezhető, összevetve a szomszédos Izmennyel és Mázával. A keresők száma 1920-ban 399 fő volt, Izményben 460, Mázán 466. Megoszlásuk a következő:

326 Megnevezés Keresők száma, főben Megnevezés Györe Izmény Máza Őstermelés 315 398 187 Bányászat 43 8 156 Ipar 24 38 72 Kereskedelem 5 2 3 Közlekedés 3 16 Közszolg., szabad fogl. 4 6 6 Véderő 1 Napszámos 5 Nyugdíjas 1 1 10 Házi cseléd 4 5 10 Egyéb 2 Együtt 399 460 466 A három, nagyjából azonos kategóriába tartozó község sajátos karakterét a mezőgazdaság (őstermelés) és a bányászat eltérő pozíciója adja meg. Izmény tiszta parasztfalu. Mázán túlsúlyos a foglalkoztatási szerkezeten belül a bányászság és az iparosság, az egyik 156, a másik 72 főnyi. Győrében megkezdődött e folyamat, de az őstermelés még mindig közel négyötödét teszi ki az összes foglalkoztatotténak. A bányászat miatt egészen sajátos helyzetben van Nagymányok, Váralja. Ezeket az adatokat az 1941-es népszámlálás keresőivel vethetjük össze. Mindenekelőtt szembetűnő, hogy az összes keresők száma mindhárom helyen lecsökkent. A belső megoszlás is módosult:

327 325 Kiss Elemér: i. m. 1935.

1. kötet, 285. és 292. p. 326 KSH: 1920. évi népszámlálás II. kötete. Bp., 1925. 40-43. p. 327 KSH: 1941. évi népszámlálás 1. kötete. Bp., 1975. 458-461. p. 76