Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)

Solymár Imre: Fejezetek Györe történetéből • 5

letéve a Rácz Kozári Resola és a györei erdő között lépve a határhalomban! Hasonlóan, ott ahol az izményi határ végződik és a szárászi a kezdetét veszi, „...40 lépésnyire egyenes irányban egy bitófa áll..."

216 A művelési ágak közül a szántót érdemes részletesebben megnéznünk. A földeknek „szokásos vetésforgása"ugyanis nagymértékben függött a föld minőségétől, ugyanakkor mutatta a Győrében szokásos növényi kultúrák arányát is. A hároméves vetésforgó a következő volt:

217 Évek száma I. o. szántóföld II. o. szántóföld III. o. szántóföld 1. 1/3 Búza 1/3 Rozs 1/3 Zab 2/3 Búza 1/3 Rozs Rozs 2. 1/3 Zab 1/3 Kukorica 1/3 Burgonya 1/3 Zab 1/3 Kukoricza 1/3 Burgonya 4/8 Zab 3/8 Kukoricza 1/8 Burgonya 3. 2/3 tavaszi Repcze 1/3 részben ugar Ugar, részben trágyázva Tiszta ugar, részben trágyázva A jobbágyságról az önálló paraszti létre téréskor az 1851. évi állapot szerint 132 földbirtokos neve kerül betűsoros névjegyzékbe:

218 mivel a györei parasztság története szempontjából fontos dokumentum, /. sz. függelékként csatoljuk. E családfők a mai nemzedék ük- és szépapái. Akárcsak ma, már akkor is ragadványnév tudott azonosítani sok, azonos nevű személyt, családot. Az úrbéri rendezés iratainak nagyobb része a kutatás során nem került elő. Egy későbbi peres ügy aktáiból ismertek egyes részletek. Eszerint Győrében „...1859-be az egyezség megkötésekor 461/8jobbágy és zsellértelek, 2 4/8 egyházi és jegyzői telek került megváltásra, összesen 48 5/8 telek... Minden telek után 6 magyar hold 1200 n. öl számítva lett megváltva, összesen 2916/8 hold legelő adatott ki... 550,64 holdon afaizás törv. élvezetéért 461/8 úrbéri jobbágy és zsellértelek, mindegyike után 2 magyar hold lett egyezség útján a felszabadult jobbágyságnak kiadva..."Mindez - úgymond - „mindkétfél megelégedésére" történt.

219 216

TMÖL, Úrbéri rendezés iratai. Határleírása Györe adó községnek, 1851.148. doboz, „Vegyes iratok" csomó. A lektori vélemény - a teljes Baranya megyei úrbéri anyag alapján - kiemeli annak különlegességét, hogy a györei határban bitófák álltak. - A györeiek nem voltak rosszabbak, mint más községek lakói. A kriminalitás kérdése további kutatat igényel. 217 Uo., Föld-termési táblázata Györe adóközségnek 1851. 218 Uo., Györe adó község Betűsoros Névjegyzéke a földbirtokosoknak s feljegyzése a helyrajzi számoknak, 1851. 219 K. Balog János: Múltunkból. A györei beadványokról. Tolna megyei Népújság, XXX. évf. (1980), júl. 13-iszám,6. p. 57