Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)
Solymár Imre: Fejezetek Györe történetéből • 5
csak akkor kondula meg a tűzvészt hirdető öreg harang, midőn az erőszakoskodó szelekkel küzdő lángok már több mint száz ötven házfedémein legeltetnek... házatok haját már egészen ledúlták a hatalmas lángok, s a gerendák, szaluk, léczek mind eleven zsaráttá váltán, egymásra dőlve nagy halmokra torlódtanak, s leomlott pitarban már a szobák ajtaji is gyuladozni kezdetiének... " 187 Lehet, hogy ez az a tűzvész, melyről a györei néphagyomány is tud, írásos emlékére azonban nem sikerült ráakadnunk! A század elejétől tehát Győrében mind a katolikus, mind az evangélikus gyermekek iskoláztatása elemi szinten megoldott volt. 1842-ben új katolikus iskola épül. 188 1801-től a györei német evangélikusok valóságos gyülekezetnek érzik magukat, miután saját iskolájuk, tanítójuk lett. 1811-től új tanítót kapnak K. Greguss személyében, akiről azt jegyezték fel, hogy „katolikusokat, protestánsokat kiváló természetével egymáshoz közel hozta..." Gondok persze így is adódtak. 1815-ben a pécsi Péter Weinbrot-tal harangot öntettek, mely a rendelt 150 prundos helyett 167 pfundra sikeredett, s jóval drágább lett. 1819-ben új tanítót kaptak, Vilhelm Heiling személyében. 1820 körül állították össze a györei lutheránusok a gyülekezeti törvénykönyvüket, ami úgymond „a rendet szabályozta ", 189 Ekkor 28 családból állt a közösség, 21 paraszt, 4 kisházas, egy kereskedő és két molnár alkotta. 190 Körülbelül egyidőben, az 1840-es években ébredt mind a katolikusokban, mind az evangélikusokban a kívánság, hogy legyen végre önálló templomuk. Az evangélikusok szándéka - bár 1843-ban templomalapítványt létesítettek - nem valósult meg. A katolikusságé a kegyúr pécsi püspök révén valósággá vált. Ezzel eltűnt a györei Templomdombról a középkori templom omladéka. Az első györei rk. templom pusztulásának történetét a korabeli egyházlátogatási jegyzőkönyvek alapján dr. Goják János, györei plébános korában kutatta. Eszerint: Berényi Zsigmond 1742. június 8-i vizitaciója csak annyit említ meg, hogy Györe „...Angyalok Királynője tiszteletére szentelt temploma már összedőléssel fenyeget, ezért szükséges minél hamarabb helyrehozni az épületet... "A következő adat a lebontást megelőző évtizedből való. 1783. június 12-én Eszterházy László jár itt, a pusztulás egyértelmű: (Győrének) „...jelenleg nincs temploma, de meglehetősen nagy rom létezik. A hajdani Angyalok Királynője tiszteletére szentelt temploma romjai fennállnak. "Ha volt is tornya, nem használták. A beszentelt harangot harangtoronyra függesztették. 191 187 Uo.,I. kötet, 199-200. p. 188 Az Egyed-féle leírás szerint 1829-ben katolikus részről 30-40 gyerek járt iskolába. Az rk. tanító 1810-ben Pattantyús István, 1829-ben Bozsó Miklós ludimagiszter - a szászvári rk. plébánia História Domus-a szerint. Az iskolaépítés a templomépítéssel egy időben történt. - Egy másik 1829. évi forrás szerint a tanító nem Bozsó, hanem Bozsa Miklós, 34 éves, s nyolc éve működik Győrében. Lásd: Petrovich Ede: Baranya megye népoktatása a reformkorban (1810-1848). In: Szita László szerk.: Baranyai Helytörténetírás 1974-1975. Pécs, 1976.263-322. p. Szászvár, Császta, Gyűre (!), Máza, Váralja adatával: 304-305. p. 189 Spissak, Heinrich:\. m. 1917. 190 Uo. 191 A szászvári rk. plébánia História Domus-a alapján. Dr. Goják János kigyűjtése és fordítása. 45
