Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)
Liszt Ferenc levelei (Forrásközlés) • 311
letemet, és mondja meg Anna, Ilona és Klára kisasszonynak, Tony és Imre uraknak, és Huber kisasszonynak, hogy úgy örülök, mint egy gyerek, amikor őket augusztusban viszontlátom. Együtt jól fogjuk megünnepelni Szent István-napját. Szívélyes, hálás és odaadó Róma, 1865. február 20. Liszt Ferencé. Ui.: Wittgenstein hercegné legszívélyesebb üdvözletét küldi nekem. Szerencsére sokkal jobb egészségnek örvend Rómában, mint azelőtt. Legyen szíves engem Danteiik püspök emlékezetébe idézni és megköszönni jóságát, melyet irántam tanúsít. Természetesen az Ön javaslatára tárt karokkal fogadtam Csapó urat. Meg lehet elégedve itteni tartózkodásával, és nem kell amiatt bánkódnom, hogy kis szolgálataim számára fölöslegessé váltak, tekintve a magas hely minden előnyét és közbenjárását. 35. Kedves Barátom! Visszatérve a lakásomra, először is kinyitva az írómappámat, egy kézzel fogható lopás bűnjelét találom, melyet több-kevesebb megfontolás után követtek el Szekszárdon. Ez az a Magyarország címerével felbélyegzett papír, amelyen én siettem Önnek írni, és amelyet én nem tudnék jobban felhasználni, mint megmondani Önnek, hogy a néhány nap, melyet nemrég családiasán töltöttem Önnél, bennem kellemes és boldog emléket hagy. Már 1846-ban, első szekszárdi tartózkodásom idején kipróbáltam az Ön szívélyes vendéglátó varázsát, mely, mintegy húsz évet öregedve, egyáltalán nem csökkent, nem számítva azt, hogy én is öregedve sokkal alkalmasabb vagyok arra, hogy értékeljem egy olyan állandóan odaadó barátság értékét, mint az Öné. Mihelyt alkalmam lesz visszatérni Önhöz, remélem, ez nem késlekedik sokáig, számoljon azzal, hogy nem hagyom el rögtön. Ott valójában nagyon jól vagyok, nem kell változtatnom. Leginkább barátunk, Schwendtner 15 nagyon akart vigyázni rám ésBülowékra két napig a városi plébánián, és csak kedden (szeptember 12-én) indulhattunk útnak Bülowék közvetlen Münchenbe tértek vissza Bécsen át, én a velencei vonatra ültem. Szerda estétől csütörtökön három óráig mennyi csoda! Milyen impozáns és ellenállhatatlan építészeti szimfónia ez a Grand Canal a Dózse palotától a Rialtóig, Szent Márk és oroszlánja, és hála az Égnek, hallgatjuk, érezzük és csendben átitatódunk vele; a lagúnák azon őrködnek, hogy a többi város prózai zajai sose jöjjenek közelebb. Firenzében, mivel vára15 Schwendtner Mihály belvárosi apátplébános. Szalonjában vasárnap délelőttönként nagy sikerű matinékat tartott. Amíg nem volt Lisztnek lakása Budapesten, a plébános látta vendégül. Egyszer s mindenkorra egész kis lakosztályt bocsátott a rendelkezésére a belvárosi templom melletti reneszánsz stílusú épületben. 343