Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)

Husek Rezső: Bevezetés Liszt Ferenc leveleihez • 299

és ezzel életének utolsó szakasza nyílik meg, amelyet három város: Buda­pest, Weimar és Róma között fog megosztani. 4. A három város korszaka. Augusz Antal rábeszélésének köszönhe­tően ezentúl tehát hátralévő 18 esztendejének egy részét Budapesten tölti, el­vállalja a Zeneakadémia elnöki tisztét. Sok levele tanúsítja kötődését Ma­gyarországhoz. Volt olyan év, amikor nem ment Weimarba vagy Rómába, de Budapestre mindig eljött. Fölpezsdült körülötte a zenei élet. Nincs olyan mester ekkor Magyarországon (máshol sem igen), aki nagyobb ismerője, tisztelője lenne Bach, Beethoven, Schubert és Wagner művészetének. Sok külföldi kaput nyit meg a zenei élet terén. Egész Európából felkeresik kiváló muzsikusok, seregestől jönnek a tanítványok. Ekkortájt egy francia sziget van kialakulóban Budapesten. Megfordul nála Delibes, Gounod, Massenet, Saint-Saéns stb. Legány Dezső írja, hogy szinte francia lázban ég Budapest és hamarosan Párizsban is magyar láz tör ki, amikor Szegedet árvíz pusztítja el. A katasztrófa hírére hatalmas arányú segítőkészség mutatkozik meg vi­lágszerte. Liszt egy levelében olvasható: „Budapesten már közel 200 000 fo­rintot tesz ki az adományok értéke, Angliában majdnem ugyanannyi." Pá­rizsban a nemzetgyűlési képviselők bizottságot alakítanak, amelynek tiszte­letbeli elnöke Ferdinánd Lesseps. Tagjai közt pedig ott van Delibes, Dumas, Massenet és Saint-Saéns, vagyis Liszt barátai. Massenet javaslatára hangver­senyt rendeznek óriási erkölcsi és anyagi eredménnyel. A zeneköltő. Világjáró korszakában írta sok más virtuóz zongoradarab közt a Magyar Rapszódiáit, melyeknek végleges formáját Weimarban alakí­totta ki. A magyar verbunkos stílust, a lassú magyart és csárdást Liszt révén ismerte meg a világ, ő tette népszerűvé. Nagy trouvaille-a a szimfonikus köl­temény. Ezek olyan egytételes darabok, amelyek rendszerint költői vagy képzőművészeti ihletésűek. Általában kivételes hősökről szólnak: Hamlet, Prométheusz, Mazeppa, Fauszt, Tasso, Orfeusz, akik emberfeletti megpró­báltatásokkal kerülnek szembe. Belső szerkezetüket a témák metamorfózisa (variációja) tartja össze. Mindegyik rendkívül eredeti, merész és következe­tes. Daltermése számszerűleg is lenyűgöző. Weimarban kitűnő énekesek áll­tak rendelkezésére, akik Liszt matinéin a bécsi „Schubertiádák" folytatói let­tek. A dalok vokális vonalvezetése újszerűen szabad, szerkezetük az úgy­nevezett átkomponált dal, vagyis a vers strófái új meg új zenei közegben mo­zognak, zongorakíséretük pedig sokszor vezető szerepet tölt be. Orgonamű­vei hat kötetre rúgnak. Ezek az orgonairodalom ma is legnépszerűbb darab­jai. Késői zongoradarabjai a 20. század próféciái, amelyekben a zene minden eleme megújul. Új skálatípusok jelennek meg, harmóniaviláguk sohasem látott mértékben kitágul és hangnemükben is letérnek a régi kitaposott ösvé­nyekről. Lemondanak minden virtuóz látványosságról, érzelmi szférájuk­ban szikárak, befelé nézők, letisztultak lettek. Mint karmester, szakított a régi kappelmeisterek merev, katonás, met­ronómszerű stílusával. A dirigálásban a jövő legnagyobb művészetét látta. Lina Raman fogalmazta meg legjobban a zseniális mester vezénylésének lé­308

Next

/
Thumbnails
Contents