Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)
Husek Rezső: Bevezetés Liszt Ferenc leveleihez • 299
A levelek között 55 a Tolna Megyei Önkormányzat Levéltárának féltve őrzött kincse. Erről tanúskodik a szekszárdi, akkor még Állami Levéltár 1950. március 16-án kelt 51. számú bejegyzése: „Schell József alsótengelici lakos levéltári és könyvtári anyagának felajánlása." A többi 59 levél az Országos Széchenyi Könyvtár Zeneműtárának tulajdona. Schell József, Augusz dédunokája 1958-ban felajánlotta megvételre az OSZK-nak. Hankiss János 1959-ben kiadta kétkötetes válogatott írásait, amelyben Liszt tanulmányaiból és levelezéséből emelt ki részleteket. A két kötet célkitűzése az volt, hogy bemutassa Lisztet, mint széles látókörű írót. E munkájában a Csapó-kiadás 32 leveléből is közöl magyar nyelven hosszabb-rövidebb részleteket. Ezzel hívta fel a hazai olvasók figyelmét az Auguszhoz írt levelek értékeire és jelentőségére. 1986-ban Eckhardt Mária zenetörténész, a Liszt Emlékmúzeum igazgatójajelentetett meg válogatott Liszt-leveleket. Ez a munka a műfajban legmodernebb, legszakszerűbb, lényegre törő jegyzetekkel ellátott kiadás, amely példát mutat a hasonló vállalkozásoknak. Kár, hogy az Augusz-levelekből viszonylag keveset közöl. Most áll tehát először teljes terjedelmében az olvasók rendelkezésére magyar nyelven az Augusz Antalnak írott 117 levél. E kiadvány a Liszt Ferenc Társaság szekszárdi csoportjának 20 éves fennállása alkalmából jelenik meg. Érdekes megfigyelni, hogy a 90%-ban francia nyelven írt leveleiben Auguszt magázza. Ez a francia nyelv sajátosságából fakad és nem a két barát érzelmi közösségének mélységéből. A német nyelvűekben mindig tegeződnek. A másik érdekesség, ami feltűnhet az olvasónak, hogy az aláírása mindig: F. Liszt. Ezt Legány Dezső tanulmányában a következőkkel magyarázza. Magyarországon évszázadokon át latinul írták az anyakönyveket, mert az anyakönyvezést az egyházak végezték. Ezért az anyakönyvben Liszt keresztneve Franciscus. Német nyelvterületen pedig Franznak nevezték, magyar nyelvterületen pedig Ferencnek. Tudjuk, 12 éves korától Franciaországban élt, ahol Francoisnak mondták. 1861 óta élete legnagyobb részét Olaszországban töltötte, ahol természetesen Francesconak írták. Liszt ezt a Franciscus-Franz-Francois-Ferenc-Francesco problémát úgy oldotta meg, hogy aláírása F. Liszt lett. A levelek írója Liszt Ferenc életéről, műveiről ma már bőséges irodalom áll rendelkezésre magyar nyelven is. Ezek közül csak a legfontosabbakat említem meg. A legnépszerűbb, összefoglaló és nagyon olvasmányos könyvet dr. Hamburger Klára zenetörténész, a Liszt Ferenc Társaság főtitkára írta. Műve több kiadást ért meg és német nyelvre is lefordították. Részletes és alapos Legány Dezső Liszt Ferenc Magyarországon c. kötete, az első 1869-1873, a második 1874-től tárgyalja a Mester azon korszakát, 306