Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)

Husek Rezső: Bevezetés Liszt Ferenc leveleihez • 299

nek. Egyike volt azon nagyműveltségű férfiaknak, akik lelkesen pártolták a művészetet. Alapítója, majd sokáig elnöke volt a budai egyházi zeneegyletnek. Hivatalos állásától a bécsi minisztérium állítólag hazafias érzületéért mozdította el. 1843-ban nősült meg. Felesége, Schwab Klára Bécsben született és alig 17 évesen lett Augusz felesége. A bárónő hét nyelven írt és olvasott tökéletesen, és kiválóan zongorázott. Nemcsak a férjét temette el, hanem két fiát és két lányát is. Csupán Helén lánya élt még ekkor bécsi apácaként. Imre fiuk ugyanabban az évben hunyt el, mint Liszt. Az Augusz család utolsó férfi tagjának sokszor emlegetett kívánsága volt, hogy az Augusz-kúria a Liszt-emlékekkel múzeumszerű népház legyen. Az özvegy és családja a gazdag Lisztgyűjteményt érintetlenül együtt tartotta. Az egész család a gyerekekkel együtt (Anna, Helén, Klára, Antal és Imre) rajongó hódolattal áldozott Liszt lángelméjének. A család utolsó férfi tagja, Imre azzal is nevezetessé tette a család emlékét, hogy 400 000 forintot kitevő vagyonát Szekszárd városára és a szeretetházra hagyta. A családfő Augusz Antal, mint már említettük, 1878-ban hunyt el, és ez volt Liszt legfájdalmasabb vesztesége. Annak, hogy Liszt Ferencet utolsó éveiben Magyarországon számos csalódás érte, műveit elhanyagolták, személyét durva hangon támadták, az is magyarázata, hogy nem állt többé mellette olyan befolyásos barát, mint amilyen Augusz Antal volt. Augusz szerepe Liszt életében Lisztnek Auguszon kívül nem volt még egy olyan odaadó, önzetlen, segítő barátja, mint a szekszárdi báró. Apró, kis ügyekben és komoly dolgokban egyaránt segítette a művészt. Egymásnak ajánló leveleket küldtek. Augusz vállalta az itthoni elintézni- és kifizetnivalókat. Augusz szerzett Lisztnek lakást Pesten, felesége pedig a berendezés körül tevékenykedett. Segítségére volt magyar levelek, versek, pohárköszöntők, cikkek francia és német fordításában éppúgy, mint francia és német nyelvű leveleinek magyar fordításában. Liszt feltétel nélkül megbízott Augusz véleményében, tanácsaiban. Kortársai közül kevesen ismerték fel Liszt emberi, művészi, zenetörténeti nagyságát. Hamburger Klára tanulmányából tudjuk, hogy Augusznak döntő szerepe volt Liszt Magyarországra való visszatérésében, és sokat tett a Zeneakadémia létrehozásáért. Hamburger Klára kimutatta, hogy Liszt valamennyi nagy magyar művének születése és előadása Augusz nevéhez fűződik. Augusz kezdeményezte az Esztergomi mise megrendelését, amelynek bemutatása nem várt akadályokba ütközött. Festetics Leó gróf intrikált a bemutatóval kapcsolatban. Mindent elkövetett, még a bécsi sajtóban is jelentek meg rosszindulatú hírek. így például: „A mise három óránál is tovább tart, 700 énekes kell az előadáshoz és művébe belelopja a Vénuszhegyet." Vagyis, hogy túl világias stb. „Liszt ezeket övön aluli ütéseknek nevezte. Valójában az előadás időtartama háromnegyed óra, tartalmában, ahogy 303