Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)

Husek Rezső: Bevezetés Liszt Ferenc leveleihez • 299

sos Miklós bronz mellszobra 1979 óta az Augusz-házra tekintve, abban a parkban áll, ahol a Mester szívesen sétálgatott. Az emlékmű nagyrészben közadakozásból épült. Társaságunk emlékhangversenyek bevételét ajánlotta fel. Farkas Pál szobrászművésszel 150 darab számozott bronzplakettet készíttetünk, amelyet 500 forintért árusítottunk a szoboralap javára. Ifjú Bartók Béla volt az első adakozó, aki 5000 forintot utalt át e célra. A távlati tervben vállaltuk Liszt Szekszárdi miséjének bemutatását. Ez a balcsillagzat alatt született mise 110 évet kellett várjon arra, hogy Szekszárdon is elhangozhassék. A mise bemutatását a Liszt Társaság csoportjainak összefogása tette lehetővé (a Budapesti Kórus és a szekszárdi Liszt Társaság). A kórus fölajánlotta, hogy a misét Szekszárdon tiszteletdíj nélkül előadják, sőt még 5000 forintot fizettek a költségek fedezésére azért, hogy Szekszárdon énekelhessenek. 1978-ban, Augusz Antal halálának 100. évfordulóján először csendült fel az a mű, amely városunk nevét bevitte e zene történetébe. 1988-ban emléktáblát avattunk Augusz Antal budai, Úri utcai házának falán, ahol a Mester szinte családtagként oly sokszor vendégeskedett. Ez a dombormű is Farkas Pál szobrászművész alkotása. Társaságunk kezdeményezte és szervezte meg a Zenetanárok Országos Zongoraversenyét, amely szakmai körökben jelentős rangot vívott ki. A háromévenként megrendezésre kerülő verseny is a Liszt-kultuszt szolgálja, hiszen a versenykiírás szabálya szerint kötelező legalább egy Liszt-mű előadása. A szekszárdi Liszt Ferenc Társaság igazi motorja a Liszt-hagyományok ápolásának. Évente 5-6 klubestet tart belépődíj nélkül, ahol a Mester életművéből választott témákat kiváló zenetörténészek előadásaiban hallgathatják meg az érdeklődők. Ezeken a klubesteken minden alkalommal élőzenei előadásban hangzanak el Liszt-művek. Húsz év tapasztalata alapján elmondhatjuk, hogy a következő húsz év sem lesz elegendő, hogy a vele kapcsolatos témákat kimerítsük. Születésnapja (október 22.) körüli időben pedig minden évben emlékesten áldozunk névadónknak. A távlati célkitűzések egyik legfontosabb állomása e publikáció, annál is inkább, mert az 1973-ban alakult Liszt Társaság alapszabály szerinti célkitűzése közé tartozik Liszt írói életművének, leveleinek feltárása, közreadása. (Alapszabály 2. § 2/b pont). Itt mondunk köszönetet a megyei és városi önkormányzat művelődési osztályainak, a Thész-alapítvány kuratóriumának és a Paksi Atomerőműnek az áldozatkész anyagi támogatásáért. Nem utolsósorban dr. Dobos Gyulának, a Megyei Levéltár igazgtójának, aki e publikáció megjelenését lehetővé tette és vállalta a szerkesztést és a sajtó alá rendezés munkáját. A levelek többségét Liszt Ferenc franciául írta. Fordítója Cséke Miklós francia szakos tanár, aki Pozsonyban végezte bölcsészkari tanulmányait. 1953-tól 1987-ig a Garay gimnáziumban francia nyelvet és irodalmat tanított. Jelenleg nyugdíjas. A német nyelvű levelek fordítója Orbán István, az Álla301