Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)

Solymár Imre: Fejezetek Györe történetéből • 5

Jogcímek szerint 1734-ben A pécsi püspökség györei A pécsi szeminárium váraljai A pécsi szeminárium mázai birtokáról befolyt jövedelem, forint Árenda Malom Bárány Malacozás Méhkas Nádvágás után 61,30,66 31,40 1,70 89,96 4,1,30 0,80 2,74 50,69 4,1,10 0,80 1,51 Ezen adatok feljegyzése idején Váralján 37 jobbágy és 5 zsellér, Mázán pedig 15 jobbágy lakott. A kistáji munkamegosztás első jeleire érdemes felfigyelnünk. A györeiek az erdei makkoltatással sertést hizlalnak, malacoztatnak. Sok család méhészkedett. Ezt a gazdasági ágat később is megtaláljuk a györeieknél.

124 Győrében nemesek nem laktak, a lakosság jobbágysorban volt. A jobbágyokat - mint tudjuk - vagyonuk, föld- és háztulajdonuk alapján három csoportba sorolták. Jogállás, vagyoni rétegződés szerint Györe, összevetve két szomszédos helységgel, a következő képet mutatta.

125 A falu neve Telkes Házas Hazátlan Összes Jobbágyok jobbágy zsellér zsellér úrbéres telekatlaga családok száma Györe 27 2 _ 29 1,37 Izmény 61 34 22 117 0,62 Nagymányok 84 38 33 144 0,27 Ez az összehasonlítás azt mutatja, hogy a györeiek vagyoni állapota mennyivel stabilabb volt, mint az izményieké vagy a nagymányokiaké. Ugyanezen időpontban Tolna megyében 13189 úrbérest találunk, közülük 8912 a telkes jobbágy, 3086 a házas és 1191 a hazátlan zsellér.

126 - Ehhez mérten a zsellérsorsúak aránya jóval az átlag fölötti Izményben és Nagymányokon, kedvezőbb viszont Győrében és Mázán. Egyébként is kiemelkedően jó a telekátlag a pécsi püspökséghez tartozó Császta, Egregy, Kárász, Nádasd, Szász, Vékény, Gyüre, Máza, Várallya, Pilis és Várdomb falvakban, de ezek közül is a legkedvezőbb Győrében.

127 124

TMÖL, Összeírások nyomán. 125 Felhő Ibolya: i. m. 1970. 256-263. p. 126

Uo.,251.p. 127 Uo., 489-490., 264-265. p. 29