Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)

Töttős Gábor: Babits bölcsői körül • 263

lis 7-én reggel háromkor következett be, ahogy azt a regénybeli Hintáss, valójában Geiger Gyula Szekszárd Vidéke című lapjában olvashatjuk.

11 A regényben Babits szülei ekkor még nem házasodtak össze, valójában pedig már a jövendő költő is megszületett. A valós történetnél Babits többre értékelte a hatásos regényindítást. Raácz József, mivel ez nevének valódi helyesírása, műbéli felesége, Cenci néni révén kap csak helyet a műben. Babits legendássá magasztosult nagyanyja, hidvégi Raácz Innocencia, aki a költő emlékei szerint a szőlőbe „ öregkorára kivánszorgott, mikor a gyermekei is felnőttek. És akkor még abban az évben meghalt"}

2 Talán különös, de Babits téved: nagymamája 1912. január 19-én, életének 80. évében halt meg a helyi újság szerint. A tévedést egyértelműen kizárja a sajtó részéről ez a megjegyzés: „Az elhunytban Babits Mihály, a jeles poéta és műkritikus a nagyanyját veszítette el. "

n Mindez azonban tudatos összemosás már a regényben: Kelemen Józsefné, azaz Raácz Innocencia ott Rácz Józsi felesége, aki Babits előbbi visszaemlékezése szerint „csak tótul tudott", ami viszont nem egyeztethető össze beosztásával. Maga a szőlő sem ott van, ahová Belia György helyezi, tehát a Bartina oldalán.

14 A Babits-tanya, jobban mondva a Kelemen-szőlő a Bartinától északra, a Benedek-völgy, Angyal-szurdik és az Előhegy találkozásánál ma is megvan. Érdekes tudnunk, hogy Kelemenek szomszédja, a szurdik névadója Angyal István bíró, akinek neve előbukkan egy 1839-1840-es pecsovics gúnyversben: „AngyalIstván is búsul, I vén dereka nem hajúi, I a szőleje meczetlen, I mecző kése életlen, I el szokott a munkáiul, Imeczés-, bújtás-, gyomlálástúl, I Mi légyen ő belőle? / Kalugyerok Vinczellérje". Mindehhez tudnunk kell, hogy a nagyobb szőlőtulajdonosok vincellért fogadtak, aki egész éven át vezette és felügyelte a munkát, a gazda pedig csak a szőlő hasznát élvezte. Ilyen volt a sűrű bajszáról nevezetes Kefe Benke, Babitsék vincellérje is, akivel kicsiny korában ijesztgették. Ha hihetünk Babitsnak, a takarékos Cenci nagymama a filoxéravész ideje alatt már maga intézte a szőlőmunkások ügyeit, tehát nem fogadott vincellért. Ez, ha különösnek tűnik is, nem egyedi eset akkoriban: akad a hölgyek között, aki maga tanulja ki a vincellérséget a helybeli egyéves tanfolyamon. A szőlőszomszédok közül Pápay István a vármegye hajdúja, később adószedője, Albanich János György pedig 1848 októberében a szekszárdiakat vezeti az ozorai csatába. A Kelemen-szőlőtől kőhajításnyira Augusz Antal szőlejét találjuk. A később bárói rangot kapott Augusz szőlejében Liszt Ferenc is járt, aki nála négy ízben töltött hosszabbrövidebb időt 1846 és 1876 között. Augusz atyja, a hasonnevű szolgabíró Babits nagyapját, a későbbi vármegyei főpénztárnokot tartja keresztvíz alá. Fejős Károly, egy másik szőlőszomszéd a gemenci hajóállomáshoz vezető utat 11 Halálozás = Szekszárd Vidéke. - 4. évf. 16. sz. (1884. ápr. 10.) - 3. p. Rácz Józsefekkor 88 éves volt, tehát valószínűleg azonos azzal a Rácz József hadnaggyal, aki az 1840-es években nyugtát állított ki Babits Mihálynénak. (Belia... 31. p.) Halálakor főszolgabírói rangja mellett még királyi törvényszéki bírónak is mondják: mindkettő kizárja, hogy csak szlovákul tudott volna. 12 Szabó, 29. p. 13 Halálozások=Tolnavármegye és a Közérdek. - 22. évf. 7. sz. (1912. jan. 22.) - 3. p. 14 Belia, 49. p., 53. p. stb. 267