Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)

Solymár Imre: Fejezetek Györe történetéből • 5

Megemlítjük, hogy a szászvári plébánia a Völgység első újraszervezett plébániája. Itt kezdték meg az anyakönyvek vezetését a legkorábban, 1721ben. Ezek a „matrikulák"még évtizedekkel később is négy-öt filiális egyház népének családi és egyházi eseményeit rögzítették, születéseket, kereszteléseket, esketéseket és halálozásokat.

111 1730-tól német ajkú lakosa is volt a falunak, a györei molnár. Ő és a később ideköltöző németek evangélikusok voltak, az izményi gyülekezethez tartoztak. Ekkor a nem katolikusok csak magán-istentiszteletet tarthattak, számos kérdésben a helyi katolikus pap fennhatósága alá tartoztak. Fejezetünk végén feltesszük a kérdést, miért éppen Györe települt újra és nem a határ egy másik elpusztult faluja? Erre a kérdésre a településföldrajz ad választ, megnevezve a telepítő tényezőket. Egy további szempont, az úthálózat. Maksay Ferenc az egész országra kiterjedő adatgyűjtés alapján vizsgálta, vajon a török előtti és alatti helységeink alaprajza és az újratelepítés időszakának faluképe között van-e folytonosság? Arra a megállapításra jutott, hogy ha a falvak meg is semmisültek, az ősi utak „túlélték"a. pusztulást.

112 Különösen igaz ez a völgységi utakra, melyek mélyen a löszbe vágódtak, s az idő múlása csak mélyítette azokat. Ilyen ősi utak találkoztak és haladtak át Győrén és Izményen. Győréből például közvetlen út vezetett Lengyelbe. Bizton állíthatjuk, Györe ugyanott feszik, ahol a középkorban. Az 1829es Egyed-féle leírás szerint utcái egyikét „...nevezik Győrének vagy al Szegnek, azért, mivel az első Falu itt vala, és a hivatalybeli Személyek többnyire itt laknak... "

m Az ún. Kútvölgy ugyan északról nyitott volt - ez településföldrajzi szempontból kedvezőtlen -, ám az összefutó utak a györei völgy mocsarán átvezető úthoz tartottak. Az a fotó, melyet a Hadtörténeti Térképtár bocsátott a rendelkezésünkre, az I. katonai felvétel idején három rövid utcát ábrázol. Mindhárom az áthaladó utak melletti házsorokból áll.

114 Györe legrégebbi része tehát ún. útmenti település. A döntő telepítő tényező azonban mégsem az átkelőhely, hanem a falu kellős közepén lévő bővizű forrás, a víznyerési lehetőség. A régi leírás szerint ugyanis: „...a határ terjedésejobban kerekded, mint hosszú... mint egy almának atsutója a közepében, fekszik...", majd így folytatódik: „...igenjó italra való könnyűforrás vize vagyon, egy kifolyó kútban, melly a Helység derekában áll, ebből a kútból még a leg nagyobb Szárazságban sem apad ki a víz..."

m 111 Az önálló anyakönyvezés Mecseknádasdon 1723-tól, Hőgyészen, Kakasdon 1724-től, Aparon 1726-tól, Bonyhádon csak 1727-től kezdődik. Valamennyi plébánia adatát hozza: Judák Margit: Egyházi anyakönyvek mikrofilmmásolatai 1895. okt. 1-jéig. Levéltári leltárak. Kézirat gyanánt. MOL kiadása, Bp., 1977.15. p. és köv. 112 Maksay Ferenc: A magyar falu középkori településrendje. Akadémiai Kiadó, Bp., 1971. 46. p. 113 Egyed... 1986. 95. p. 114 A fotómásolat megküldéséért a Hadtörténeti Térképtárnak mondok köszönetet. - Lásd még: TMÖL, Térképtár, fotómásolat T. 204/10. jelzettel. 115 Egyed... 1986. 94-95. p. 26