Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)

T. Mérey Klára: Tolna megye úthálózata és a mellettük fekvő települések a 18-19. század fordulóján • 209

E folyóval kapcsolatosan pedig a hadmérnökök kiváló és aprólékos munkát végeztek, feltárva annak minden átjárását, a hidakat, réveket stb.

106 A felvetődött probléma mellett azonban nem mehetünk el szótlanul. S e kérdés megoldásában a megyei levéltárban meghúzódó értékes anyagok adnak eligazítást. Az utak állapota A katonai jelentésekben állandóan visszatérő problémaként jelentkezik az utak állapota, azok javításának szükségessége. Ebben az anyagban van is egy olyan összeírás típus, amely az egyes utak konkrét leírásakor azokon végzendő javításokat is pontosan jelzi. Sajnos ez a leírás csak Zala- és Somogy megye útjaira készült el. De az egészen nyilvánvaló, - különösen háborús időkben -, hogy ezek a katonai jelzések tovább haladtak a maguk hivatalos útján és hamarosan - helytartótanácsi rendelet formájában - a megyéhez kerültek le, hogy az útjavításokról intézkedjenek. Még II. József idejéből maradt ránk egy megyei útösszesítés, amely pontosan feltüntette a Tolna megyében lévő utak nemét, hosszát, állapotát, sőt az azoknak akadályt jelentő folyók, patakok, zúgok és állóvizek számát is, s az épített gátakat (aggeres).

107 E kimutatás adatai szerint Tolna megyében ekkor 327190 öl volt az utak hossza, ami 620,5 km-nek felel meg.

108 Ebből 47 433 öl (89,9 km) volt a postaút, 163 301 öl a katonai és 116 456 öl a kereskedelmi útvonal, vagyis a megye területének útvonalából ekkor 15% volt a postaút, 50% a katonai út és 35% a kereskedelmi út. Ez az arány valószínűleg nem módosulhatott az 1810-es évekig. Az utak minőségét vizsgálva, azok valószínűleg nagyon elszomorító állapotban lehettek, mert csupán 7%-ukat minősítették jó állapotban lévőnek, 35% volt a közepes minőségű és 58% rossz. A közlekedést a megyében 13 folyó, 173 patak, 15 zúgó (kis vízesés, tehát áradással fenyegető víz) és 17 állóvíz akadályozta. Az összeírás hitelességét a 18-19. század fordulóján készült térképünk mindenkor igazolja, a hatalmas árterek, rendezetlen vizek bemutatásával, amelyek ekkor egész Dél-Dunántúl területére jellemzőek voltak. (Ld.: 2. térkép.) A Helytartótanács - nyilvánvalóan a katonai iniciatíváknak is megfelelően - időről időre küldte az útjavításokat elrendelő, azokat sürgető rendelkezéseit, amelyekre a megye időnként megmozdult, s továbbadta azokat, bekérve a végrehajtásról a jelentéseket. Az 1810-es évekről maradt ránk egy nagyobb iratköteg, amelyben a megye már teljesen magáévá tette az útjavítás ügyét, csak éppen az alsó fórumok, amelyeknek ez ügyben konkrét lépé106 Lásd a 10. jegyzetben említett kéziratot. 107 Tolna Megyei Önkormányzat Levéltára, (továbbiakban: TMÖL) Közgyűlési iratok, (továbbiakban: KI). 711/1786. 108 Egy bécsi öl = 1,89648 méter (Mértékügyi könyvek és szabályok gyűjteménye. Budapest, 1905. 16. o.) 249