Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)

T. Mérey Klára: Tolna megye úthálózata és a mellettük fekvő települések a 18-19. század fordulóján • 209

részén a Sárvíz, alsó részén a Duna partjai voltak; hegy alatt feküdt, telkei ezért szűkek. Sokat szenvedett a Duna áradásától. A hadmérnök állatlétszámának közlése miatt érdemes megjegyeznünk, hogy a „közönséges lakosoknak''volt itt 1829-ben egy kis ménese és egy „közönségesfalka gulyája "

87 Feltételezhető, hogy a több mint 2500 lakosnak 200-nál több lova és 180-nál több ökre volt az 1810-es években. A négy falu: Harcz, Kis és Nagy Mányok, továbbá Majos Bátától kissé távolabb, de a három utóbbi egymás szomszédságában feküdt. Harcz községben 1786-ban 75 házban 364-en laktak, Kis Mányokon 55 házban 425-en, Nagy Mányokon 143 házban 882 lakos élt; Majos házainak száma 106, lakóié 874 fő volt. Vályi lexikona szerint Harcz magyar falu volt Tolna megyében, földesura a „Religyiói Kincstár". Katolikus lakosai voltak. Agárd filiája. A falunak nádja van a mellette folyó Sárvíz mellett. A Duna kétórányira van tőle (ami áruszállítást jelentett akkor). Földje jó - írja a lexikon. Mányok (Kis és Nagy együtt szerepel a lexikonban) Tolna megyében fekvő két község, amelyek közül az első Apponyi, a második a pécsi káptalan birtoka. Mindkettő Apar filiája, leányegyháza. A katolikusokon kívül evangélikusok is laktak ott, földjük jól termő, vagyonjaik „külömbfélék". - Majos falu magyar település volt, a Perczel család volt a földesura. Katolikus lakosai voltak és határa „szép javakkal bővelkedik" - hangzik a lexikon szövege.

88 E részletesebb adatokból sem derül ki, hogy mi az, ami ezeket a településeket összeköti. Harcz és Báta esetében talán a Sárvíz, amely mindkettőt érinti, de azon a vízen nem lehetett utazni, még tutajjal sem. A két Mányok és Majos Bonyhád „körzetében" feküdt, más-más földesúrral. A postalexikon megerősíti ezt a földrajzi helyzetből levonható következtetést. Harczot, mint a mágocsi uradalomhoz tartozó falut említi a Sárvíz mellett, a völgységi járásban. Katolikus temploma van, s egyórányira feküdt Szekszárdtól. A két Mányokról külön-külön emlékezik meg. Kis Mányok Baranya határán fekszik - írja -, gróf Apponyi faluja, evangélikus imaházzal. Hatórányira fekszik Tolnától. Nagy Mányokon római katolikus templomot említ, a pécsi káptalan birtoka. Majos mellett fekszik és 4 és fél órányira van Tolnától. Majos a bonyhádi Perczel család falva, evangélikus imaházzal. Négyórányira van Tolnától.

89 E három települést - úgy látszik - a Tolnától való távolság, az összeköttetés, a közlekedés kapcsolta össze. S mit tartott feljegyzésre méltónak a hadmérnök ezekről a településekről az 1810-es években? Harcon 50 házat, 100 lovat és 140 igavonót jegyeztek fel a településtáblázat rovataiban. Az út elhaladt ez előtt a település előtt, de az azon való áthaladást szűknek írja - „szoros úton "(defiléartig) haladt az út a Sárvíz és egy nagyon meredek hegyoldal között. Erősen dominál. 87 Egyed... 46-49. o. 88 Vályi i. m. II. köt. 145., 571. o. 89 Crusius i. m. II. köt. 362. o. - uo. III. köt. 438^39. o. - 426. o. 240