Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)

T. Mérey Klára: Tolna megye úthálózata és a mellettük fekvő települések a 18-19. század fordulóján • 209

Simontornyán a hadmérnök 345 házat és 340 istállót jegyzett fel, s becslése szerint 8000 férfit és 1500 lovat lehetett ott beszállásolni. Az állatállományt 350 lóra és 700 igavonóra becsülte. Ezeknek az adatoknak realitását megkérdőjelezni látszik L. Nagy művének adatsora. Eszerint Ozora mezővárosban 394 házban 3119 lakos élt, zömmel katolikusok, de volt 12 görögkeleti és 8-8 protestáns, illetve izraelita. Katolikus templomát jegyezte még fel a tulajdonos Esterházy Miklós herceg nevén kívül. Simontornyán hasonlóképp feljegyezte L. Nagy a katolikus templomot, de itt már kálvinista imaház is volt, továbbá a ferences kolostor. 232 volt a házak és 1861 fő a lakosok száma, akik között 39 izraelitát találunk az 1460 katolikus és 362 protestáns lakos között. Ozoráról nem maradt fenn az Egyed-féle anyag, de a simontornyai jegyző jelentése átélte az idők viharát. E jelentés szerint Simontornyán 1829ben 202 adózó ház és 10, uradalomhoz tartozó cselédház és 2 kastély volt. Lakosai: 1323 katolikus, 441 református, 10 evangélikus. Magyarok, kevés némettel keverten. A mezővároson a Sió és a Kapós folyó is,fellelhető". Az uraság szép ménesét említi és 10 birkanyáját, számos jármos ökrét.

83 Vajon a hadmérnöki becslésben mennyi tartozott ezek közé? Juhokról ott egyáltalán nem esett szó! E „hadiút"-ndk hadmérnöki leírása a megjegyzések rovatban az egész felsorolt településcsoportot egységesen érinti. Itt említem meg tehát, hogy e katonai szemmel történt leírás szerint 1810 és 1812 között a felsorolt települések mindegyikében rendezett volt az átjárás, a települések körüljárhatok. A Koppány és a Kapós folyók mellett fekvő településekben különösen jó a szőlőművelés. Kónyiból Mezőkomárom, illetve Ozora felé kevés az erdő. A lakosok inkább a Sió és a Kapós partján laknak, de a folyók mellett széles sávban található a nádas. Megjegyzi, hogy e településeknek nincs katonai jelentőségük, mindenütt civil vezetés van, olyan, ami Magyarországon általános. - Nagyobb, más célra hasznosítható épület - ebben a kerületben - nincs, csupán néhány olyan szilárd anyagú, magányosan álló építmény van, amelyben az uraság lakik. A parasztok itt valamivel jobbmódúak mint másutt, egészséges, erős emberek. Manufaktúra vagy fabrica (gyár) nem található ebben a kerületben. Ezzel ennek az útszakasznak a leírása, ismertetése lezárult, és egyben egy olyan településtáblázat-típusnak az ismertetése is, amelyben a mérnök ugyan kihagyta a lakosság becsült számát, de gondot fordított a házak és istállók, továbbá az elszállásolható személyek és lovak, férőhelyek feltárására, felbecsülésére (ld.: I. táblázat C). Az előzőekben már módunkban állt egy olyan táblázatos anyag egy részét áttekinteni, amelyben a hadmérnök Várdombtól Nakig mutatott be egy összefüggő hadiutat olyan módon, hogy csupán a kísérő települések házainak és állatainak számát közölte (I. táblázat B). 83 Egyed... 213-215. o. 238