Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)

T. Mérey Klára: Tolna megye úthálózata és a mellettük fekvő települések a 18-19. század fordulóján • 209

sok száma 2721 fő volt (izraelita 7, a többi katolikus). Sajnos, az Egyed-féle anyagból hiányzik ennek a mezővárosnak is a hiteles leírása. A „hadiút"következő állomásaként Kocsola szerepelt a településtáblázatban. 1786-ban ebben a faluban 164 házban 1183 lakost jegyeztek fel. Határában feküdt Dalmandpuszta, ahol 9 házban 113 lakost találunk ekkor. Ez már sejteti az ott folytatott majorsági gazdálkodás jelentőségét. S valóban, Vályi munkája szerint ez a falu Esterházy herceg tulajdonában volt, termékeny határral jelentős vagyonnal. Lakói katolikusok voltak. Pincehelytől fél mérföldnyire feküdt.

69 A postalexikon ezeket az adatokat erősítette meg azzal, hogy említést tett a helyi káplánságról (vagyis nem önálló plébánia, de káplán által vezetett egyházi élet volt a faluban). Tolnától 2 napi távolságban volt.

70 A hadmérnök táblázatában Kodsola formában szerepel a falu neve. A népesség számát itt sem közli, noha a rovatok között az is szerepel. A házak és istállók számát 300-300-ra becsülte, az ott elhelyezhető férfiakét 6 ezerre, a lovakét 1200-ra, ami a falu tágasságára utal (nyilván itt a pusztai férőhelyeket is figyelembe vette). Az állatállomány ekkor - becslése szerint - 650 lóból és 600 igavonóból állt. L. Nagy 1828-ban kiadott adatai szerint Kotsola falunak róm. katolikus temploma és 196 háza volt (tehát egyharmaddal kevesebb mint a hadmérnök több mint 10 évvel előbbi becslésében). Lakóinak száma 1556, katolikusok, 10 izraelitával. Sajnos, ez a falu is azok közé a települések közé tartozott, ahonnan hiányoznak az Egyed-féle felmérés adatai. Az út haladt tovább, s a következő település, amelynek neve ott szerepel a hadmérnök településtáblázatában: Kónyi. Ez a község 1786-ban 163 házból állt, amelyben 1328-an laktak. Valamivel több idegen tartózkodott ott, mint ahányan távol voltak a népszámlálás idején, de ez az adat csak arra figyelmeztet, hogy munkaerő-szükséglet volt a faluban. Vályi lexikonában Kóny néven szerepel, mint Tolna megyei falu, amelynek lakói katolikusok, Pincehelytől másfél mérföldnyire feküdt.

71 A postalexikon már Kónyi néven említi, mint herceg Esterházy birtokához tartozó falut, katolikus pappal, a Koppány folyónál és Somogy megye határán. Tolnától két napi távolságra van.

72 A hadmérnök e falu házainak és istállóinak számát 130-130-ra becsülte, és a faluban elhelyezhető férfiak számát 3 ezerre, a lovakét 500-ra tette. Az állatállomány 280 lóból és 330 igavonóból állt, a településhálózatba bejegyzett adatok szerint. L. Nagy adatai itt azt mutatják, hogy a becslés valószínűleg alacsonyabb a valódi helyzetnél vagy pedig a következő 10 egynéhány esztendőben nagy fellendülés történt a falu gazdasági életében. A faluban a kat. templomon kívül 189 házat jegyeztek fel és 1542 lakost. (Többségük katoli69 Vályi i.m. II. köt. 387.0. 70

Crusius i. m. III. köt. 147. o. 71 Vályi i. m. II. köt. 404. o. 72

Crusius i. m. ül. köt. 191. o. 233