Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)

T. Mérey Klára: Tolna megye úthálózata és a mellettük fekvő települések a 18-19. század fordulóján • 209

Várdomb faluban II. József idején 71 ház állott és 346 lakó élt azokban. Távol volt 15 lakosa és 4 volt az idegen az összeírás időpontjában. Vályi német falunak írja, amelynek földesura „a ReligyióiKincstár". (A Vallásalap leírása lexikonában más és más, az adatközlőhöz alkalmazkodik.) A falu lakosai katolikusok. A határ jó termő. A földvári járásban fekszik.

41 A postalexikon a Királyi Kamara birtokának mondja, amelynek saját plébániája van. Alsónyék és Pilis (Sárpilis) között fekszik, 2 órányira Bátaszéktől.

42 A hadmérnök 80 házat, 112 lovat és 250 igás állatot jegyzett fel Várdomb falunál. Adatai nagyon hiányosak, a népességszámon kívül sem az istállók, sem az elhelyezhető emberek és lovak számát nem jelzi. Ez utóbbit Tolna megyében nagyon ritkán tüntetik fel. A megjegyzés rovatban csak az szerepel, hogy az átjárás nyitott és jó. L. Nagy 1828-ban megjelent műve szerint a falunak katolikus temploma volt, 78 házában 519 lakos élt, katolikusok közt 3 volt az iraelita. 1829-ben Várdomb jegyzője és esküdtjei 85 házat jelentettek be. A lakosok száma: 526 katolikus és 5 izraelita. A Szekszárdról Bátaszékra tartó postaút áthalad a falun. A falu felső részén két utca van, alul egy, amelyet az árvíz évente fenyeget, a kerteket el is önti a víz. A község az „égi háborútól"és a tűztől is sokat szenved, feltételezhetően nádtetősek lehettek a házak.

43 Az út Alsó-Nána felé haladván tovább, ennek a településnek adatait is megkerestük. II. József idején 156 ház állott benne, amelyben 881 lakost jegyeztek fel; 12 fő volt távol és 2 volt idegen. Vályi lexikona két Nánát is említ Tolna megyében, Alsó- és Felső-Nánát. A térkép szerint az út az előbbin haladt át. Ennek földesura a „Religiói Kincstár"; Várdomb leányegyháza, filiája. Középtermékenységű földjük, középszerű „vagyonnyaik" vannak. Rétjük, legelőjük elég.

44 A postalexikon Alsó-Nánáról a birtokost említi (Cs. és Kir. Teresianum) és a falu görögkeleti templomát. Bátaszéktől kétórányi távolságban volt.

45 A hadmérnök 110 házat, 200 lovat, 250 igavonót jegyzett fel, s még megemlítette azt is, hogy az áthaladás (Passage) nyitott, de télen rossz. Dominál, ami azt jelenti, hogy magaslatról áttekinthető volt. L. Nagy művében a görögkeleti templom mellett a lutheránusok imaházáról is megemlékezik. Akkor 171 ház állott ebben a faluban, s a lakosok nagy többsége (669 fő) volt protestáns, 359 görögkeleti vallású, a többi katolikus. Népességének száma tehát 1786 óta közel 200 fővel növekedett. 1829-ben a jegyző és a falu bírája és tanácsa német és „óhitű rátzokból" állónak mondja a falu lakosságát. A házak számát 170, az össznépességet 41 Vályi i. m. III. köt. 598. o. 42 Crusius i. m. V. köt. 220. o. 43 Egyed... 244-246. o. 44 Vályi i. m. II. köt. 665-666. o. 45 Crusius i. m. IV. köt. 10. o. 227