Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)

T. Mérey Klára: Tolna megye úthálózata és a mellettük fekvő települések a 18-19. század fordulóján • 209

T. Mérey Klára TOLNA MEGYE ÚTJAI ÉS A MELLETTÜK FEKVŐ TELEPÜLÉSEK A 18-19. SZAZAD FORDULÓJÁN* A Duna mellett fekvő Tolna megye közlekedési hálózata nem tartozik a terra incognita, a teljesen felderítetlen, megoldatlan témák közé. A római kori úthálózatot már a múlt század végén sikerült -jóformán problémamentesen - feltárni, s annak térképe: a Mohácsról Szekcsőn, Várdombon, Szekszárdon, Tolnán, Kömlődön és Pentelén átvezető és Óbudára (Aquincum) tartó, a Dunával párhuzamosan futó főút már ismert volt. De bejelölték a Pécsről Győrbe tartó útvonalat is, amely Tolna megyében Bonyhádot, Zombát, Kölesdet és Simontornyát érintette, továbbá a Kaposvártól a Kapós folyó völgyén át Dombóvár-Hidegkút-Simontornya útvonalat, amely a Fehér megyei Tác, fontos római központ felé irányult. Vezetett azonban PécsSásd-Hetény-Koppány, Ságvár és Siófok felé is a rómaiak hadiútja, ahol Tác felé volt ismét egy elágazás. Míg az előbbi út Veszprém felé haladt, ez utóbbi Székesfehérváron át Győrbe (Arrabonába) vezetett.

1 Jól kiépített úthálózat volt ez, átgondoltan megépített és a természet erőihez is alkalmazkodóan, a további korok emberei is nagyjából ezeket az útvonalakat építették tovább, vagy építették fel újra. A középkori úthálózat ezt a megállapítást támasztja alá, bár itt már kereskedelmi utakról lévén szó, több átkötő út szerepel a térképeken: marhahajtó utak, piacokat felkereső, kisebb igényű, megterhelésű útvonalak.

2 A hosszú török uralom, majd az azt követő háborúk hosszú sora a természet elvadulását, ártérnövekedést, rendezetlen erdőket, nádi világot teremtett. Az elnéptelenedett települések újra betelepítése és a kereskedelem szükséglete lassan kialakított egy úthálózatot, amely nagyrészt ismét a réginek nyomvonalát követte. A18-19. század fordulóján készült, mellékelt térképünk egy elhanyagolt táj arcát mutatja a hatalmas árterületekkel. A Duna, a Sárvíz, a Sió, a Kapós és a Koppány „kísérő udvara"nemcsak nagy, hanem veszélyes is ingoványaival, „bűzös lehelteiével", nehezen átjárható erdeivel. E mellékelt térkép

3 (1. ábra) is jelzi már a megyében a közlekedés ne* Ez a tanulmány a Pro Renovanda Cultura Hungáriáé alapítvány Magyarország Történeti Atlasza szakalapítvány támogatásával készült. 1 Lásd: Wosinsky Mór: Tolna vármegye az őskortól a honfoglalásig c. kétkötetes műve alapján készült térképet Karoliny Márton: Tolnai utak, 1982. c. munkájának 6. oldalán. 2 Lásd Karoliny i. m. 10. oldalán a középkori úthálózatról készített térképet. 3 Josephus Schnemann ord. geom. által készített és J. Berken által 1800-ban Bécsben metszett Tolna vármegye térkép alapján készítette Fonyódi Valéria a tanulmányhoz csatolt két térképet. 209