Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)

Hegedüs László: Kelet-Tolna települései (1500-1686) • 115

gyenics Györgyöt iktatják Mórágy, Lángfő, Szerdahely és más birtokokba. 1660 novemberében Laskay András, a veszprémi vár vicekapitánya a veszprémi káptalan előtt előadja, hogy látta és olvasta a pálosok pápai vikáriusa, Kelcz András páter által felmutatott okmányaikat, a rend Györgyénben fekvő monostorára, Györgyén, Majos és Harc birtokokra, Varasdra, amely birtokokat a bizonyságot tevő 100 tallérért zálogba vett a néhai Túrós Miklóstól, és belátta, hogy ezek a birtokok a pálosok pusztult györgyéni monostorához tartoznak. - Miután pedig a 100 tallért a fentnevezett vikáriustól felvette, a birtokokat a nevezett rend tulajdonába visszabocsátja.

105 1660 májusa végén vagy júniusa elején újra a bátai apátság birtokairól tartanak vizsgálatot - Nyitrán. A káptalan kántora és őrkanonoka elmennek Podhragyay István bátai apát házához, hol kihallgatták a személyesen jelenlévő Korsós Mihály elöljárót Nyék helységből, Pap Jánost Pilis helységből, Balogh Andrást és Bátthay Mátét Báta mezővárosból, kik eskü alatt a következőket vallották: „Decs mezőváros és Ebes puszta ős időktől és emberemlékezetet meghaladólag a bátai apátság birtoka, s adót nem is adtak soha másnak, mint a bátai apátnak. -Birta ezen jogcímen Pálfjy Tamás váci püspök, sjövedelmeket is húzott ismét, de sohasem a váci püspökség, mindig a bátai apátság jogcímen. Miről is jelen oklevelünket adjuk. A harmadik Vasárnap után Kedden szent Háromság után, 1660-ban. "

m 1661-ben Karacsics Mihály tihanyi kapitány elfoglalja a pápai pálosok Harc nevű birtokát, valószínűleg Célt és Szerdahelyet is Bonyhád körül, mert később Harc visszakövetelése mellett a két másik helységről is igazolást nyújtanak be a pálosok. Evlia Cselebi török világutazó és író 1663. június 8-án indul Belgrádból Baranya, Pécs és Tolna megye felé. Bátaszéket éri el először, ezt írja róla többek között: „Báttaszékpalánka. Építője Ferdinánd magyar király. Nagyon, de nagyon virágzó város volt, az épületek nyomai ma is láthatók. A 936. évben (1529-ben), mikor a meggyilkolt Ibrahim pasa volt a nagyvezir, ezt a várat ostromolta s mivel nehéz volt az elfoglalása, ezért az elfoglalás után lerombolta a várat. A belső várban egy templom van, érdemes megtekinteni. A Duna folyótól kissé távolabb eső kettős palánka. A várban nyolcvan katonaház van... Kölvárosa is lakott hely, összesen ötven deszkatetejü, alacsony, szegényes háza van. Jelenleg épülőben van egy új fogadója, - néhány boltja van, fürdője azonban nincs; epalánka nem igen népes. Itt-ott szőlőskertjei vannak; valamennyi háza szűk. Szegzárd vára... Építője László király, annak a Lajos királynak az atyja, aki Szulejmán khánnal a mohácsi csatában harcolt és meghalt... várparancsnoka és kétszáz rendes katonája van. A vár alakja. Egy sétahelyes, magas dombon, négy szögalakú, kőépületű vár, de magányosan áll. Összesen nyolc tornya van s az egész kerülete hatszáz lépés, alacsony árok veszi körül. 105 TMÖL Kammerer: LA. MOL. Káptalanok, Conventek. Veszprémi káptalan L. 1656. (24) 106 Uo. Pozsonyi káptalan L. Bátai Fasc. 200