Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)
Hegedüs László: Kelet-Tolna települései (1500-1686) • 115
gát békességesen bírta, egy perben indulván vele a Bayony família, megalkudtanak, és felét Atyának vallotta, az Jószágnak fele megadatott az Bayony aknák. " Áll a levél külzetén. Az egyezséget létrehozók között: Zrínyi Miklós tárnokmester, Dunántúl és Sziget főkapitánya szerepel. „Bayony János mind a fentnevezett tolnai és somogyi birtokokfelét tartozmányaikkal Alya Kristófnak és utódainak adja át, de úgy, hogyha Alyának magva szakad, a birtokok reá és fivére Istvánra szállanak. Viszont Alya is a birtokok felét Bayony nak adja át, de az odamenetel jogának kikötése nélkül - Aminek hiteléül adatott a jelen okmány. Kelt a körülhatárolás után a harmadik ünnepen 1564-ben. " 48 Bajoni János és István - Bodó Ferenc leánya Anna fiai - hamarosan megbánták az előbbi egyezséget, melyre főleg Zrínyi Miklós biztatta őket, visszavonták beleegyezésüket. Az oklevél itt újra felsorolja az Anyavárához tartozó birtokokat: Kajmát, Gencs, Marton, Kápolna, Sárfolde, Mede, Hegyi, Hódos, Felső Beles, Nana, Zend, Ok. Hamerefölde prédium, Bikád, Gerenyás, Györké, Szigetfő, Dus, Taba részbirtokokat, Györgyi, Bük, Tengelic, Monyaros, Hagymás, Habot, Tekére, Békató, Hab, Gerenyés, Töttös, Kónyafalva, Vaszar, Felső Bágyon, Alsó Bágyon, Felső és Alsó Varga, Almás, Ábrán, Mágocs birtokokat, Egyházas Kozár, Agyagos, Zabar, Varjas, Olaszfalu, Telkes Tolna vármegyei részbirtokokat, őket anyai ágon illetőket, amelyek hajdan Bodó Farkasé, az ő anyjuk fivéréé voltak. - Zrínyi Miklóst és utódait a birtoklástól, Ferdinándot a donációtól, és valamennyi hiteles helyet az eljárástól tilalmazzák. Kelt Szent György ünnepe utáni hatodik napon 1564-ben. 49 A Tevel melletti Kemecse is jelentkezik a defterekben, 23 családfővel és 5 szolgával. 1564-ben a tizedösszeírásban hatan szerepelnek közülük egy-két két és fél köböl bortizeddel. 50 1565/66-ban a törökök jövedelem-felsorolásában jelentkezik a Szekszárd melletti Szentmiklós 12 kapuval és 18 búzatizedet fizetővel. 15 szerdahelyi, 2 iccsei és egy tolnai, valamint egy szekszárdi török is termel búzát a szentmiklósi határban. 400 kereszt búzatizedet írnak be (20-20 akcsével), tehát 4000 kereszt búza termett ekkor Szentmiklós (a mai Palánk) határában. Ebesen 55 lakos termel búzát, 89 lakos a bortermelő. De van itt szőlejük szekszárdiaknak, tolnaiaknak, őcsényieknek, decsieknek, sőt kalocsaiaknak és ráckeveieknek is. Csatáron 8 lakos termel búzát, szőlőt 10 lakos, azonban 11 kaput írnak be a törökök, tehát jóval többen kellett lenniök. 1572-ben 17 adózót írnak be a defterbe. Búzát keveset termelnek, ezt jelzi, hogy csak 8 lakos fizet gabonatizedet. Annál több bort termelnek Csatáron, a 10 helyi bortermelő mellett 77 tolnait, 12 szekszárdit, 5 őcsényit, 9 „ke48 TMÖL Kammerer: LA. MOL. Bo-Any. gr. Kár. L. Bosny. i. 1564. f. 5., 6. p. 49 Uo. 50 Dávid. 189. - MOL. Regestrum Decimarum. E. 159. 1564. 162