Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)

Solymár Imre: Fejezetek Györe történetéből • 5

Egy idő után a török megunta a kisebb tolnai várak hajdúinak portyázását. 1543-ban hadjáratot indított ellenük. A főszárny a Duna mentén haladt északnak. A balszárnyat vezető Ahmed elfoglalta Maré - akkor még Máivárnak nevezték - majd Szász várát. A török történetíró, Szinán Csaus így írja le utóbbinak török kézre kerülését: „...Ahmedpasátpedig a világvédőpadisah, - minthogy azon úttól nyugatra, melyen ő maga ment, volt még egy másik út - az egész rumilii hadtesttel arra küldötte. Ennek pedig az volt az oka, hogy az említett út mentében van egy vár, melyet Szász-nak neveznek. Ennélfogva ezzel a szigorú meghagyással küldte el: Te menj és kérd fel azt a várat szép szerével. Ha legmagasabb kegyelmemet elfogadva várukat a biztonság helyének akarják tekinteni és fejőket biztosítani óhajtják kardom ellen:jó rajok nézve. De ha mellüketpaizsúl tartják lélekrabló nyilaim elé; ha boldogtalan fejüket le akarják üttetni vérontó éles kardommal; ha azt akarják, hogy földjüket feldúljam és kifosszam, tartományukat elpusztítsam; akkor harczhoz kezdve ama sárkánytorkú ágyukkal és tűzokádó zarbuzánokkal tedd szűkké nekik nyomorult várukat és tedd a földdel egyenlővé bástyáikat. - Ahmed pasa tehát a nevezett várhoz menvén, egy embert küldött be, megvinni a világhódító izenetét. A várbeliek hallván a felszólítást, összegyűltek a többi várak sorsából elképzelve, hogy mi fogja érni fejőket, elfogadták a padisah őfelségének legmagasabb kegyelmét; s hogy megmentsékfejöket és leiköket a véres kardtól, családjaikat a számtalan tatár had pusztításától s tartományukat a tűztől, szívvellélekkel folyamodtak avilágvédő padisah kegyelmességéhez és meghódoltak. A várat átadták a nevezett Ahmed pasának, magokat pedig a világbíró padisah többi szolgái közé tartozó szolgáknak kívánták számíttatni. Ahmed pasa látván a feslett erkölcsű gyaurok dolgát, átvette a várat, embert rendelt bele, s őrizetéről és védelmezéséről kellően gondoskodott. Azután eljővén onnan, Szekszár(l) vára mellett állapodott meg és ott csatlakozott a szultáni hadsereghez. "

41 Ezt követően a két hadsereg együtt ostromolta meg Anyavárát, mely a mai Janyapusztánál állott a Sárvíz mocsarában. Az újonnan elfoglalt várak 1545 elején már a török defterekben szerepelnek. A mohácsi szandzsák falvaira a pécsi, siklósi, maréi, szászi és görösgáli megerősített török helyőrségek ügyelnek. A „málvári"várba.n 72 török, a szásziban 142 állomásozik. Amikor a döbröközi várat is beveszik, Szászról 64 „martalosz"-t oda irányítanak át.

42 Megszervezik a török közigazgatást. Néhány völgységi falut kincstári kezelésbe vonnak, ezek szultáni „hász "-ok lesznek, így Mórágy, Kürtös, Pilis, Mucsa, Hidas, Nagybát, Kisbát, Malonta, Kövesd, Anya és Grabofcse. A többi települést -javadalomként - pasák, bégek, török katonák kapják.

43 Tol41 Thuiy Józsefford. és bev.: Török történetírók. Athenaeum Rt. könyvnyomdája. Kiadja az MTA, Bp., 1896. II. kötet, 320-321. p. 42 Velics Antal-KammererEmő: Magyarországi török kincstári defterek. Kiadja az MTA Történelmi Bizottsága, Bp., 1890. II. kötet, 45. p. 43 Szakáty Ferenc: Tolna megye negyven esztendejeamohácsi csata után (1526-1566). In: Puskás Attila szerk.: Tanulmányok Tolna megye történetéből, Ö. Szekszárd, 1969.5-85. p. Idézett hely: 53. p. 13