Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)

Hegedüs László: Kelet-Tolna települései (1500-1686) • 115

len és nem is akar tenni, de a nemesek azt adták közre bizonyára mesterkedésben járván - mivel a szekszárdi egyház körülbelül 50 év óta vákált törvényes apát és prelátus hijján -, nem csak azt nem adták, amivel tartoznak, de sokkal kevesebbet, szolgáltatásokban és adókban. Midőn tehát a nemeseket a dekrétumban előírt undárok állíthatására mértékletesen taxálni akarta, mivel 200fegyveres lovast tartozik tartani, amire régen kötelezve az apátság nem volt -, akkor ellenkeztek, habár a prédiálisok nélkül ezt a terhet el nem viselheti. A dekrétumban az is van, hogy 36 porta vagy sessió után évenkint egy fegyveres lovas tartandó, ha tehát igaz nemeseknek tartják magukat a predialistak, miért nem egy-egy lovast tartanak 36 porta után? Ha pedig predialistak, akkor ezen konventi hadtartás alól magukat ki nem vonhatják, mert ha a konvent terhei növekednek, kell hogy az övék is fennebb hágjon. Amireis afentirottak előadták, hogy igaz predialistak, prédiális nemesek, de 140 forintokon kívül évenkint más cenzusra és semminemű szolgálatra nem kötelesek. Ennek tanulságául felhozták: A kalocsai káptalan 2 oklevelét, Zsigmond király 2 oklevelét, Mátyás király 1 oklevelét. "

n 1521-ben II. Lajos király rendelkezést küld a pannonhalmi főapáthoz a bátai jobbágyok és telepesek ügyében, ugyanis e helyen maga a Szent Mihály arkangyalról nevezett apátság a földesúr. „A birtok csekély részben elöntött, nagyobb részében elszélesztett, eltékozolt, hasznot jogtalanul és meg nem engedetten forgat, a telepeseknek és jobbágyoknak változóan és sokféleképpen kárára és ártalmára van a felháborító és bántó állapot, ugyanis mások foglalták el és törődtek e birtokkal, nemkülönben személyükben ők kapják meg, élvezik jószágát és dolgait, mások pedig e házaknak jószágát és dolgait csakfosztogatják, meg dolgaikból és jószágukból kirekesztik és kiűzik őket, és emellett oly igen nagyon felháborítóan és bántóan és kártevőn annyira, hogy nem hatvanhatjobbágyajószágáról a mondott egyháznak kényszerítve volna más jószágra eltávozni és késedelmeskedő várakozás nélkül általmenekedni a kijelentésben elpusztulónak és hátraszorítottnak mondott egyháztól. Mi úgy fogadjuk el a fölülmondott alázatos könyörgés óhajait, a mondott egyház jószágát megőrizzük és ezen közbenjárással a romlástól, hogy telepesei és jobbágyai az efféle érdemtelen törekvőket és bántalmazókat el lássák, kívánjuk, hogy ezen hűséges szolgálatukban őket előre megerősítse üzenetünk és rendelkezésünk, - meddig fogadja el a jelenlegi viszonyokban az előljáró apátBáta egyházának jószágát, az előbbmondott szétosztásban, telepeseinek és jobbágyainak ugyanazon egynémely tiltottakat és törekedőket,fölháborításaikkal és bántalmazásaikkal, ellátni ne engedje, de azon szétosztásától a jószágnak az előbbmondott egyház, és telepeseit, ugyanazon nyomorgatásban és minden bántalmazásban, a megalkuvás védelmében fénylenek, mégis, ha munkálkodnak vala, maga az apátság által keressenek erősítést. Másképpen most nem cselekedhetnek; a jelenlevők hitegetéssel kiszolgálva meg nem békülnek. Kelt 11

TMÖL Kammerer: LA. 1520 körül. 124