Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)

Hegedüs László: Kelet-Tolna települései (1500-1686) • 115

Barbaro külföldi krónikás jegyezte föl, hogy a Dunántúlon „Amianata" várát egy 7000 főnyi keresztes had, illetve sereg fogta ostrom alá, ez Anyavára, a Bodók vára lehetett. A környékbeli nemesség hamarosan Bodó Ferenc segítségére sietett „Hédervári Ferenc - Tolna megye egyik legnagyobb földesura, Ozora vár birtokosa - állt az élükön. A parasztok keményen ellenálltak, Hédervári több rohama eredménytelen maradt. Végül azonban egyezség jött létre a főúr és a keresztes hadnagyok között, melynek értelmében a felkelők visszaszolgáltatták a kezükben lévő tűzfegyvereket, ágyukat és a rablott holmit s ennek fej ében ki-ki közülük bántódás nélkül visszatérhetett otthonába. A Tolna környékén mozgó parasztsereg nem hajtott végre különösebb fegyvertényeket, de általuk jutott át a felkelés a Dunántúlra. "írják a „Parasztháború 1514ben" szerzői. A továbbiakban közöljük az általunk feltárt, Tolna megyéről szóló latin nyelvű leveleket és ítéletleveleket. 1514. július 7-én írja András csázmai prépost a zágrábi káptalannak, miszerint nem új dolog, amit Horváth Lukács csázmai prédiális nemesük állít, hogy György szepesi ispán néhány nappal ezelőtt 200 gyalogos puskással és ugyanennyi lovassal bevonult Budára, Bornemissza János megsegítésére. A király, Bakócz esztergomi érsek és a pécsi püspök, minthogy a megyékben nem kevesen felszittattak, 3000 puskás gyalogost és ugyanennyi könnyű lovast, s részben igazi nehéz fegyverzetű lovast állítottak ki a felkelőkkel szemben. Ugyanez időben amíg Székely György (Georgius Zekel) túl a Tiszán számtalan emberével Temesvárt ostromolta - és tizenhatezer nemesemberrel szemben: egy nappal előbb, amint Bornemissza János néhány lesbenálló katonája Tolna megye határrészéről hírüladta, Báta mellett a Dunán átkelő sokaságot láttak, hajókat Baja felől, és a várat birtokbavették. (Itt nem érteni pontosan: még Bátáról, avagy már Tolnavárról van szó.) Ekkor a Szakállyal szemben lévő Csernéd a megye székhelye, hová 1514. október 2-ára beadványt nyújt be Király Éliás, a váci káptalan Harcon székelő tiszttartója, az annakidején fölkelt parasztok Harcon végzett nagyobb fosztogatásai és Gerjen birtokon elkövetett kisebb rablása ellenében. Jelen vannak a bírák közül Szerdahelyi Őz János és Henyei Tiburcz András alispánok, ezenkívül mint törvénykezők: nemes Tormási Benedek és nemes Szentmiklósi Benedek mint szolgabírák. - Király Éliás vádló vallomása szerint a fölkelt nép Harcon 6 zsák búzáját és fél zsák lisztjét vitte el, elismerte, hogy egy zsák búzát Gerjenben raboltak el tőle. Az utóbbit elengedi, azonban a többit és a fél zsák lisztet visszaköveteli magának. A panaszos még fölszólalt, hogy ő már szeptember 21-én, Máté apostol napján, beadta panaszát és követelését. A következő per szintén Csernéden folyik, 1516. március 31-én. Ekkor Morgai Mihály indíttat vizsgálatot a faddiak ellenében, kik a fehérvári keresztesek birtokaira támadtak és ott hatalmaskodtak. Ihász János pásztortól több mint 300 juhot vettek el és osztottak szét maguk között. 45 faddi személyt vádolnak a rablásban való részvétellel. Végül Szentmiklósi Benedek 121