Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)

Hegedüs László: Kelet-Tolna települései (1500-1686) • 115

Barbaro külföldi krónikás jegyezte föl, hogy a Dunántúlon „Amianata" várát egy 7000 főnyi keresztes had, illetve sereg fogta ostrom alá, ez Anya­vára, a Bodók vára lehetett. A környékbeli nemesség hamarosan Bodó Fe­renc segítségére sietett „Hédervári Ferenc - Tolna megye egyik legnagyobb föl­desura, Ozora vár birtokosa - állt az élükön. A parasztok keményen ellenáll­tak, Hédervári több rohama eredménytelen maradt. Végül azonban egyezség jött létre a főúr és a keresztes hadnagyok között, melynek értelmében a felkelők visszaszolgáltatták a kezükben lévő tűzfegyvereket, ágyukat és a rablott holmit s ennek fej ében ki-ki közülük bántódás nélkül visszatérhetett otthonába. A Tol­na környékén mozgó parasztsereg nem hajtott végre különösebb fegyverténye­ket, de általuk jutott át a felkelés a Dunántúlra. "írják a „Parasztháború 1514­ben" szerzői. A továbbiakban közöljük az általunk feltárt, Tolna megyéről szóló latin nyelvű leveleket és ítéletleveleket. 1514. július 7-én írja András csázmai prépost a zágrábi káptalannak, mi­szerint nem új dolog, amit Horváth Lukács csázmai prédiális nemesük állít, hogy György szepesi ispán néhány nappal ezelőtt 200 gyalogos puskással és ugyanennyi lovassal bevonult Budára, Bornemissza János megsegítésére. ­A király, Bakócz esztergomi érsek és a pécsi püspök, minthogy a megyék­ben nem kevesen felszittattak, 3000 puskás gyalogost és ugyanennyi könnyű lovast, s részben igazi nehéz fegyverzetű lovast állítottak ki a felkelőkkel szemben. Ugyanez időben amíg Székely György (Georgius Zekel) túl a Tiszán számtalan emberével Temesvárt ostromolta - és tizenhatezer nemesember­rel szemben: egy nappal előbb, amint Bornemissza János néhány lesbenálló katonája Tolna megye határrészéről hírüladta, Báta mellett a Dunán átkelő sokaságot láttak, hajókat Baja felől, és a várat birtokbavették. (Itt nem érteni pontosan: még Bátáról, avagy már Tolnavárról van szó.) Ekkor a Szakállyal szemben lévő Csernéd a megye székhelye, hová 1514. október 2-ára beadványt nyújt be Király Éliás, a váci káptalan Harcon székelő tiszttartója, az annakidején fölkelt parasztok Harcon végzett na­gyobb fosztogatásai és Gerjen birtokon elkövetett kisebb rablása ellenében. Jelen vannak a bírák közül Szerdahelyi Őz János és Henyei Tiburcz András alispánok, ezenkívül mint törvénykezők: nemes Tormási Benedek és nemes Szentmiklósi Benedek mint szolgabírák. - Király Éliás vádló vallomása sze­rint a fölkelt nép Harcon 6 zsák búzáját és fél zsák lisztjét vitte el, elismerte, hogy egy zsák búzát Gerjenben raboltak el tőle. Az utóbbit elengedi, azon­ban a többit és a fél zsák lisztet visszaköveteli magának. A panaszos még fölszólalt, hogy ő már szeptember 21-én, Máté apostol napján, beadta panaszát és követelését. A következő per szintén Csernéden folyik, 1516. március 31-én. Ekkor Morgai Mihály indíttat vizsgálatot a faddiak ellenében, kik a fehérvári ke­resztesek birtokaira támadtak és ott hatalmaskodtak. Ihász János pásztortól több mint 300 juhot vettek el és osztottak szét maguk között. 45 faddi sze­mélyt vádolnak a rablásban való részvétellel. Végül Szentmiklósi Benedek 121

Next

/
Thumbnails
Contents