Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)

Hegedüs László: Kelet-Tolna települései (1500-1686) • 115

konvent közreműködésével az ügy kivizsgálására, és kömlődi részbirtokukon is értesíteni parancsolja a két vádlott földesurat.

4 Még az 1492-es évre nyúlik vissza Czéli Bernát ügye, ugyanis ez időtől per folyt a kezén lévő Kölesd környéki Beles, Hódos, Felső Czél, Lak, Tormás, Felső Kozmád, valamint a másik Beles (Belac elődje) és Nagy-Apar miatt. Az utóbbiak részbirtokok. Földvári Zubor Jánost, János veszprémi püspököt és Zabari Ambrust hívták meg idézés útján a királyi személynök színe elé Szent György nyolcadára: írja később Szapolyai István nádor. Az volt a vád Czéli Bernát ellen, hogy egyik emberével kivájatta a fehérvári egyház jobbágya, Szabó János szemét, ki birtok-ügyben ellene tanúskodott. Bodó Gáspár azt bizonyította, hogy a szemkivájás - mely csak a király joga nem történt meg. A megyéből 1493-ban 63 nemest hívnak össze tanúvallatásra és többen vallottak Czéli Bernát ellen, mint mellette, „mivel tehát a szemkivájás vagy tag csonkítás egyedül csak a Királyt és az őjurisdictióját illetik, nehogy Czélinél ez büntetlenül maradjon, sőt hogy példáján mások is okuljanak, őt kapitális szentenciában, minden java elvesztésében marasztalja, az ingatlanokat a Királyi donáció szerint Ráskay Balázsnak és Szerecsen Györgynek rendelvén adatni, egyéb ingóit pedig 2 részben a bírói költségekre ítélvén." A két Beleset, Hódost és Tormást györgyi Bodó Gáspár kapja végül 1494 Vízkereszt nyolcadán. - 1504-ben folytatódik a per, Bakócz Tamást is iktatják Czéli Bernát javaiba, és Bakócz 1504 novemberében pert is indít Szerecsen György ellen, kinek kezén van Nagy-Apar, Sidfőde és Palánk elődje Szentmiklós Tolnában. Szerecsen György vele szemben az 1494-es ítéletlevél idéztetésével védekezik. A kardinális végül Czéli Bernátra és fiaira hagyja birtokai harmad részének élvezeti jogát.

5 íme egy szép oklevél többek között Bonyhádról, Fülöp-Szerdahelyről és Szentdemeterről 1507-ből: „Mi Ulászló isten kegyelméből Királya Magyarországnak és Csehországnak stb., emlékezetül ajánljuk följegyezve mindenkinek, akiketillet, hogy mi figyelembe vettük és meggondoltuk hűségét és hűséges szolgálatát a mi hívünknek a jeles Morgay Miklósnak, ezáltal ugyanúgy Magyarország Koronája hatalma Méltóságához, indíttatván mégis a mi Felségünk elé, ugyanis birtokaiban kívánt, vele minden hivségükben megszilárdítást, kimutatni, és mindenekfölött az előbb említett M o rga birtokok, Hant és Kovácsi nevezetuekben - más részben Bonyhán, Fi lepszerdahely és Szentdemeter birtokokban, mindannyit mint Tolna vármegyében lévőket, helyzetében nemkülönben azlván-i apátság kegyuraságának jogát, mind összevetvén e birtokokat és birtoklást e birtokokban, nemkülönben a patronátusi jogot, békességet szerez azon Morgai Miklós uram, hogy a Szüleiktől övéinek régen maradottat kövesse és következendőképpen a nemes Mihály, Benedek meg András ugyanazon Morgáról való testvéri hívei az osztóbírákkal felméretve nyilatkozza4

TMÖL Kammerer: LA. MOL. Észt. Kism. 35. BB. 924. (Királyi ember=homo regius.) 5 TMÖL Kammerer: LA. MOL. Erdődy család levéltára: Galgóczy. 1494. 86. 7. 6. 116