Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)

Solymár Imre: Fejezetek Györe történetéből • 5

ifjabb, a 139. hsz. alól, Bencze Mihály az 57. hsz. alól, Kovács József a 125. sz. házból, Bocz József a 43. sz. házból, Boros László, Rácz János, Kraft Gáspár, Küszler János, Böröcz István, Müller György, Horváth János a 131. sz. házból, Kovács János a 189. sz. házból és végül Bodony Mihály.

441 Ismeretes, hogy a II. világháború alatt a magyarországi németséget kétszer önkéntesként, harmadszorra pedig - államközi megállapodás alapján kényszerrel sorozták a német hadseregbe, az SS-be. Csak néhánynak sikerült megelőzően magyar katonai behívót szereznie. így a györei Lőbl Henrik, Molcz Fülöp, Hopp János, Ruppert János a magyar hadseregben haltak hősi halált.

442 Győréből az SS-be vonult 23 férfi, ebből egy esetben van pontos feljegyzése annak, hogy „önkéntes SS. "

443 Német katonaként halt meg Taupert György és Poth Henrik.

444 A

II. világháborúban magyar katonaként elesett györei magyarok névsora a következő: Borsos József, Horváth István, Kovács Mihály, Tóth József, Böröcz József, Kovács László, Kovács József, Magyarovics József, Tímár János, Németh István, Rugási Zoltán.

445 A háborús éveknek egyetlen nevezetes helyi eseménye volt, a györei Leventeotthon avatása 1943-ban. Győrében - rendszerektől függetlenül mindig volt férfias, katonás hagyomány. Az épületet Kiss József okleveles szászvári kőművesmester építette, kétszintesre, a nagyterem alatt kapott helyett a tűzoltószertár. A lakosság fogattal és gyalogmunkával sokat segített, többek között az anyag meghordásánál, az alap ásásánál, tereprendezésnél, a tető felrakásánál. „Az avatás pedig nagy eseménye volt a falunak, akkoriban hasonló kis községekben nemigen adtak át új intézményeket" - emlékezik Kovács István.

446 Az Otthon egyes bútorait Erdélyben készítették, székely motívumos díszítéssel. Ezek az 1950-es években elkallódtak, majd a györei fiatalok Wosinsky Köre összeszedte, s ma a kiállító termükben látható.

447 1944 novemberében a front Győrén is keresztülment. Az egykori szemtanú, dr. Lehmann István alezredes 1979 szeptemberében így írta le az eseményeket: „... November közepén már az ágyúzásokat is hallottuk. Fokozódott a németek légitevékenysége. Egy sérült német bombázó kényszerleszállást hajtott végre a váraljai határban. A személyzetnek csak a fegyverzet kiszerelésére volt ideje, a repülő részeit a környező falvak lakossága széthordta. Német és magyar csapatok mozogtak Dombóvár irányába. Újabb hírek jöttek, a nyilasok erőszakkal viszik a fiatalokat nyugatra. Hatására otthagytuk munkahelyeinket, a környező bányákat, s megbújtunk a szénapadláson, a szőlőkben 441 Uo., 29/1939. évj.jkv. 442 Hősi halottak névjegyzéke. Gyűjtötték: Kovács István, Deák János, Láng Gáspár, Steiner Ádám, Wascher Bálintné, Bodony István. A nevek az I. világháborús emlékműre kerültek. 443 TMÖL, Györe község iratai. Népmozgalmi nyilvántartók. 444 Hősi halottak névjegyzéke alapján. 445 Ua. 446 Link Jánosné györei tanárnő gyűjtése, 1979. 447 Juhász János közlése, 1994. 100