Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)

Dobos Gyula: Tolna megye az 1956-os forradalom után (Tények és adatok a megtorlásról) • 191

járások anyagai alapján egyértelműen valótlannak tekinthetők, hiszen pl. a szekszárdi nemzeti bizottságban ott volt a parasztság, munkások, értelmiségiek, diákok színe-java, a kommunista párt képviselői csak azért nem, mert személyük azonosnak minősült az általuk korábban támogatott rákosista rendszerrel. Pálfordulásukat az emberek nem tudták elfogadni. A Tolna Megyei Újság cikkei már jól ismertek voltak, amikor utoljára összeült a Nemzeti Bizottság Elnöksége. E november 5-i ülésen a Szekszárd Város Nemzeti Tanács Elnöksége (nem ismeretes, hogy mikor változott meg a Nemzeti Bizottság neve!?) tagjain kívül megjelent a városi pártbizottság képviseletében Szendi Pál és Markovics János, a megyei pártszerveket pedig Somi Benjámin képviselte. A megbeszélés tárgya az volt, hogy „helyén maradjon-e a Városi Nemzeti Tanács elnöksége?Betöltse-e megyei irányító szerepét?Mi legyen a szabadságolt volt vezetőkkel? Az eltérő vélemények ütköztek ezen az ülésen. Bár a jegyzőkönyv nem túlságosan részletes, az egyértelműen megállapítható, hogy dr. Tóth Lajos azért vélte tovább is működtethetőnek az elnökséget, mert megalakításával az MDP városi és megyei vezetői is egyetértettek. Somi Benjámin által vázolt országos helyzetképtől, amely burzsoá restaurációs törekvésekről szólt, alapjaiban eltért a szekszárdi intézkedések sora. Nagy István a többpártrendszer fontosságát hangsúlyozta és az egypártrendszer tarthatatlanságát. Kiemelte, „hogy a szekszárdi nemzeti tanácsba ellenforradalmárok nem kerültek be. Ami Budapesten történt az szabadságharc volt a munkásság és az ifjúság ezért hullatta vérét." A megyei kiküldött nem nyilvánított véleményt az egypártrendszertöbbpártrendszer kérdésben, „amit az új kormány ű/cűr"megjegyzéssel megkerülte az állásfoglalást. A megyei pártbizottság képviselője, Somi Benjámin véleménye szerint a „Nemzeti Tanács szüntesse be működését''mert meg kell szüntetni a kettősséget. „A Párt véleménye: minket nem bántott senki, mi sem bántunk senkit sem. Felelősségünk tudatában kijelentjük, hogy a másfél hét alatt betöltött funkciókért senkit sem bántunk, senkitfelelősségre nem vonunk... A Szekszárdi Nemzeti Tanács munkája pozitív volt, megőrizte a város rendjét, nem folyt vér. Elismeréssel adózik a NT Elnöksége tagjainak." Az elnökség mintegy utolsó szó jogán záróhatározatot fogadott el, mely szerint „A Szekszárdi Nemzeti Tanács a Magyar Dolgozók Pártja kifejezett akaratára a mai nappal működését megszünteti és Szekszárd város vezetését átadja Markovics Jánosnak azzal, hogy vezesse a várost jobban, mint a Nemzeti Tanács elnöksége és úgy intézze a város ügyeit, hogy a nép azzal meg legyen elégedve és mindenkinek meglegyen a tisztességes munkája után kenyere. "

n Mint a jegyzőkönyvből kiderült, november 5-én a párt megyei és városi képviselői, az MDP nevében nyilvánítottak véleményt. Nem volt tehát szó 11

TMÖL PA XXXII/4. SZNB jkv. 1956. nov. 5. 194