Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)

Szita László: A lutheránus németség bevándorlása és településtörténete Tolna megyében a XVIII. században • 5

bevándorolt német telepesekkel együtt érkezett. GrófClaudius Mercy 1728. július 5-én úgy rendelkezett, hogy az üresen maradt kismányoki lelkészi állást vele tölti be. Tonsor csak két esztendőt töltött el a faluban, mert valamely ok miatt Mercy újra visszarendelte Kistormásra, ahol 1739-ben halt meg. Tonsort azért említjük részletesebben, mert nevéhez fűződik a török utáni első imaház felépítése Kismányokon.

19 Őt követte a Majosról Kun Ferenc földesúr által elűzött, ugyancsak közvetlenül Németországból költözött, Kristóf Andreas Widder, aki mindössze 1730. november 1.-1731. május 31. között időzött a községben. Talán csupán menedékhelyként használta az itteni lelkészi állást hét hónapig. Johannes Gerhard igen művelt lelkész, aki Modorban született és Lipcsében tanult, és onnan visszatérve rektor lett több helyen, majd 1731. július l-jén lelkésszé avatták Kismányokon.

20 Nyilván feltűnő azonosságot figyelhettünk meg valamennyi lutheránus lelkész életútjában. Kétféle életút a jellemző. Vagy közvetlen Németország valamelyik tartományából vándorolnak be, rendszerint híveiket kísérve vagy, s ez a többség, a Felvidékről érkeztek, ahol már lelkészi, rektori munkát végeztek vagy licenciátusok voltak. Egy közös vonásuk van. Valamennyi kitűnő németországi egyetemeken tanult. Számosan közülük két, sőt esetenként három egyetemen sajátították el a teológia tudományát Tolnában végzett vizsgálataink azt mutatják, hogy a lutheránus lelkészek, prédikátorok, gyakran a tanítók is, fő képviselői és közvetítői a nyugati protestáns kultúrának. Ebből a kultúrkörből került Michael Weisz is Kismányokra 1732. május l-jén.

21 Az ő lelkészkedése idején építették fel az imaház mellé a paplakot a faluban. Erélyes és hozzáértő lelkészi tevékenysége révén Kismányok „articularis gyülekezet" jelentőségére emelkedett. Mint filiák idetartoztak Izmény, Mucsfa, Némethidas, Bátaapáti, Mórágy. Biztos adatok szólnak arról is, hogy Mekényes, Tófű, Majos, Bonyhád is igénybe vette szolgálatát. Egy 1757. évi adat szerint Ráckozár, Csikóstöttős, Ag, Gerényes, Tarros, Tékes, Kaposszekcső lutheránus német telepesei is Kismányok lelkészét kérték egyházi szolgálatok elvégzésére. Nyilvánvaló, hogy a térség (Északkelet-Baranya, Kelet-Somogy) német településű falvaiban a lutheránus egyházközségek vagy nem tudtak megszerveződni, vagy ha léteztek is, de lelkészük nem lévén, a nagy tudású és 19 Payr: 355. p. Továbbá: MOL Filmtár. Egyházi anyakönyvek. Kistormás, Kismányok. 20 Payr: 355. p. Továbbá: MEEL Kéziratok. V. 54. p. 248. Mivel sem a Kismányokon keletkezett egyházi források, sem a levéltári iratok nem említik J. Gerhardot, lehetséges, hogy lelkészi állását nem is töltötte be. 21 MEEL 143. KEGy. ir. ak. 1728-1751. Michael Weisz Sopronban született 1699-ben. Tübingenben végezte a teológiát. Bécsben házitanítóskodott. Csetneken avatták lelkésszé. Kismányokon születtek gyermekei: 1738. január 12-én János, 1742. március 20-án János-Keresztély, 1751-ben Anna Mária Rozália, 1752. november 24-én Zsuzsanna Margit, 1755. március 20-án János Gottlieb, 1757. János Pál. A Kismányokon vezetett anyakönyvből a családra vonatkozó érdekes adat még, hogy 1752. június 6-án Weisz Mária Magdolnát Sebastian Hopp, Mercy titkára vette feleségül. Hopp „secratire", nemesember volt. (Esk. anyakönyv Kismányok) A Weisz család és több leszármazottja a kismányoki templomban kapott sírhelyet. 92