Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)

Szita László: A lutheránus németség bevándorlása és településtörténete Tolna megyében a XVIII. században • 5

fekvő Queckből költözött Kismányokra hattagú családjával. A falu bírója lett és a hamarosan megszervezett lutheránus gyülekezetben is vezető szerepet töltött be. Kismányok német telepeseivel az első szerződést Venzelin Zinzendorf uraság kötötte. Ezt a szerződést részletesen nem ismerjük, de utalások azt mutatják, hogy lényegében nem tértek el az 1722. július l-jén Claudius Mercy gróffal létrejött kontraktustól. Ezt a szerződést azután Mercy a patrónus gróf 1728. május 18-án, majd 1734. április 4-én újabb kedvezményekkel egészítette ki. A Mercy-féle szerződések a következőkben határozták meg az uradalom községeiben élők helyzetét: „Én Cl. Florimundus, a Római Császárság v. Mercy grófja Bánát és Temesvár vezénylő tábornoka... stb. tudomására hozom mindenkinek akit illet, hogy Kismányok nevő birtokomat örök érvényű joggal megnyertem, lakosait vagyis telepeseit megőrizni és gyarapítani szándékozom és ezen lakóknak az alábbiakat parancsolom: 1. Igavonyó állatokkal aki 6 vagy annál több ökröt tud befogni 15 rénes Ft. kell fizessen, ezen túl minden esetben amikor ez alább meg lesz határozva: 1 vödör búzát köteles fizetni. Az egész falu pedig 3 nagy szekér szénát köteles szolgáltatni. Akinek fél igája van, a szolgáltatás felével, aki pedig csak két ökörrel rendelkezik az harmadot köteles adni. 2. A megállapított szolgáltatást mindig: A katonák és mártírok ünnepén (Ti. Szent Györgynapon - Szita L.) másik felét Szent Mihály napon. 3. A község határában, kizárólag birtokukban lévő részeken szabad legeltetni, kaszáltatni és minden hasznosítással ott rendelkeznek. 4. A megnevezett területeken a község lakóinak szabadságában áll, hogy bármikor makkoltatást végezzenek, s ha erre a kijelölt erdőrészekben valamilyen ok miatt nem nyílik már lehetőség, szabad nekik disznóikat az uraság erdeibe is bevinni. 5. Az újabb jövevényekre különösen, de az előbbi érkezésüekre is kiterjedően szabad az erdőkben tüzelőfát szedni, és kivágni; kivételt a tölgyesek képeznek. A megszegők ellen kíméletlen büntetéssel kell eljárni. 6. Mind a legújabban érkezők, mindazok akik esztendő óta itt vannak, urasági jeggyel (engedéllyel) házaknak építéséhez engedélyt kapnak áfák kivágásához az uradalom erdészei által. Az uraság minden kilengést szigorúan megbüntet és néki van egyedül joga, hogy ezen büntetés alól bárkit is felmentsen. 7. Minden eszközzel a szőlőskert telepítése ésplántálása elő segítendő, s hétéves mentesség lesz kiírva reá. Azonban a termés érkezésekor a kilencedet be kell fizetni. 8. Nem akarjuk megengedni, hogy bárki is igát ne állítson. Ki csak kis állatokkal akar szórakozni, azokat keményen fel kell szólítani az iga beszerzésére, amihez az uradalom segítséget is nyújt, melyet hét esztendő múlva köteles kiegyenlíteni. 9. Ha valaki máshova akar költözni, azt az urasságnak be kell jelenteni, hogy tartozásai kiegyenlítése után szabadon távozhasson. Ha távozni kíván és vagyonából adóságát kiegyenlíteni képes, szabadságában áll máshova költözni. 10. Minden lakosomnak vallásában és ezen vallássaljáró szolgálatban való akaratuk érvényesítését teljességgel biztosítom és minden ez elleni erővel szemben megvédem. 11. Mivel Német és más hercegségekből és fejedelemségekből a lakosok önkéntjöttek, s kötelezték magukat ezen pontok betartására, magunk részéről mi is biztosítjuk, hogy szintúgy megtartjuk. Kelt, Hogy észen 1728. május 18-án. Claudius Florimundus gr. v. Mercy." A Mercy-féle telepítési szerződéseknek a gazdasági viszonyokat rögzítő pontjai kétségkívül abból a felvilágosult álláspontból indultak ki, hogy a telepes lakosság gazdasági kondícióját kell megalapozni s egyúttal biztosítani az 89