Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)

Szita László: A lutheránus németség bevándorlása és településtörténete Tolna megyében a XVIII. században • 5

jük, így összehasonlítás lehetőségét adva néhány településnél ugyancsak teljes terjedelemben közölt szerződéssel.

8 „Szerződés Kéty új jobbágyaival Kéty, (Bonyhád alatt 1732, május 30.) Isten és a legmagasabb Szentháromság nevében köztem és alulírott kedves, hű kétyi jobbágyaim között (Kéty, a dicséretes Tolna megyében van) teljesen szabadon és kényszer nélkül szerződés köttetett és azt a következő pontokban határoztuk meg. 1. Minden jobbágynak saját majort kell adni. Területe 15-18 öl széles, 45 öl hosszú és Kéty határán belül van. Ezzel együtt a dicséretes megye 3 vagy több szabad évre szólóan a szükséges szántóföldet, szőlőskertet, rétet, s egy tágas legelőt osztott, mely utóbbin az urasági állatokkal közösen kell legeltetni. 2. Lakásuk telepítésére szükséges épületfát a széplaki, vagy cikói erdőből kell biztosítani, nem kevésbbé a szükséges tűzifát, vagy épületfát a kétyi és a guszlai erdőből. Hogy az erdő ne károsodjék, leginkább a sarj-fákat használják, mely az uraság engedélyével szabadon felhasználható. 3. Nem több, mint 30 major legyen kijelölhető és ezek Kéty ben legyenek. Megjegyzendő, hogy minden egyes major előírás szerinti hosszúságú és szélességű legyen. A szokásos tizedet és kilencedet - a bor kivételével - abból kell beadni, amiből éppen akarják. 4. Minden gazda tetszése szerint építheti és építi lakását mégpedig az urasági hivatalnok előzetes tudomásával. Ez egy másikkal elcserélhető, vagy másnak eladható, s ha egyik másik családapa öregedés miatt nem tudna megfelelni a házi és mezei munkának vagy elhalaloznek, javait minden ellenvetés nélkül átadhatja gyermekeinek, kik aztán mint jogos örökösök azokat birtokolják. 5.1732. május 1-től 1733. április végéig ez az új közösség legyen mentes az urasági árendától, pénzben adott szolgáltatástól és mindentől, melyből kilencedet kell fizetni. 6. Telepített szőlő esetén a hatodik évig szabadságot élveznek, e hat év letelte után az urasággal közösen (váltakozva) élvezik a kocsmát, Szt. Mihály tói egy fél évig, azaz 6 hónapig. Ez alatt a közösség Szt. Mihálytól vagy október 1-töl - mivel még borral nem tudnak az uraságnak kilencedet teljesíteni - a kocsmát csak 3 hónapig vagy december végéig használják. Ami a kocsmát illeti, ha a közösség évente az uraságnak 3 Ft-ot fizet, az teljesen az ő hasznára engedtetik át. 7. Minden előzőleg említett kegyeket, szabadságokat, és ajándékokat, Kéty közösségnek kell (s akarja is) a szabadság évek leteltével a dicséretes megyének, a felosztott mennyiséget pedig a földesúrnak, 2 időpontban (Szt. György és Szt. Mihály) 2-2 Ft-ot, évente 4ft-ot aranyban, a megfelelő helyen és ahova rendelik, vonakodás nélkül megfizetniök. 8. A közösségnek a földesúr számára udvarszolgálatot kell teljesítenie; kívánság szerint 12 napot: 6 napot kézimunkával, 6 napot igával. Ez aszerint történik, ahogyan igénybe veszik őket. 9. A közösségnek minden, az Isten áldásából keletkezett jövedelméből kilencedet kell beszolgáltatnia, kivéve a majorból származóból. Minden major - addig míg jobban bírja magát évente egy harmad- vagy negyedmérték tiszta disznózsírt adjon le. 10. Ez a közösség megígéri és akarja is, hogy a nekik nyújtott kegyért, szabadságokért és adományokért évente egy kétfogatú kocsival Egyedre (ahol éjszakázniok kell) vagy Pécsre külön és rendes udvarszolgálatot teljesítenek az uraságnak. Ezeket az előírt pontokat hűen és megszegés nélkül meg kell tartani. A szerződés két példányban készült és mindkét fél által alá lett írva. Kelt, Bonyhádon a dicséretes Tolna megyében, 1732. május 30-án. Aláírások: Johann Schilson báró, Szécsény, Egyed és Bonyhád hűbérura. Philipp Grudler, Hyppolitusz Mayer, Lorenz Lindh kétyi jobbágyok." 8 A kétyi német nyelvű szerződést a MOL Dőry család ir. alapján közölte Anton Taffemer i. m. 210-212. p. München. 1977. 84