Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)

Szita László: A lutheránus németség bevándorlása és településtörténete Tolna megyében a XVIII. században • 5

Michael Schilson báró, ki Kéty földesura, a telepítési szerződést a szomszédos Szárazd (Saratz)ból érkezett telepesekkel kötötte meg. "A pécsi püspöki vizita ezért jegyezhette meg Szárazáról 1735-ben, hogy már nincsenek protestánsok. Nyilván ezek vándoroltak a Schilson ajánlotta szerződés alapján Kétyre.

3 1733-ban a zombai németek ugyancsak Kétyre vándoroltak. Ezt megkönnyítette az a helyzet, amely a ház- és tulaj doneladás körül ekkor jellemző volt, s amelyet Winkler Mihály plébános naplójában leírt. A plébános minden erővel megakadályozta, hogy „akatolikus" gazda kezébe kerüljön akár ház- vagy földtulajdon. Ha azonban „akatolikus"jobbágy tovább költözött, annak házát és tulajdonát is katolikus jobbágy vagy zsellér vásárolta meg, amelyet lehetőséghez mérten elősegítettek. "A vallási elkülönülés mögött azt is kell látni, hogy e telepescsoportok vagyoni érdekvédelme is meghúzódott. Winkler utalt arra, hogy nem előzhette meg a protestáns jobbágy birtokvásárlásban a katolikus jobbágyot az ő „iuris dictioja"alá tartozó plébániák területén.

4 Kétyre tehát elsősorban a Tolna megyei szomszédos településekről vándoroltak be német protestánsok 1732-1733-ban. Szárazd mellett főleg Zombáról, Gyönkről, Felsőnánáról, Kölesdről, Majosról érkeztek. Schmidt utalt arra, hogy Schilson János Mihály báró által letelepített protestánsok között voltak Hesszenből bevándorolt lutheránusok és kálvinisták.

5 Kétyen a protestánsok betelepítésében némi szerepet játszott, hogy bár e pusztát Schilson báró telepítése indította el, a falu a református Sándor családé volt, és a későbbi földesura Visoly János is református. A katolikus Bene család részbirtokos volt. A földesurai támogatásával tisztán német protestáns község lett a század hatvanas éveire. Az anyakönyveknek a század utolsó harmadában keletkezett bejegyzései alapján a gyér irodalmi utalások kiegészíthetők. Továbbá ezek a források is jelzik, hogy a protestánsok bevándorlása hasonlóan a többi Tolna megyei német településhez, folyamatosnak tekinthetők az 1732. évi alapítástól 1790es évek végéig. A család neve Szánnazási helye Bevándorlás ideje Jákob König Hesszen 1764 Franz Mayer Darmstadt-Heszsen 1777 Heinrich Glanser Thorheim-Hesszen 1780 Ludwig Hornung WieBkappel-Hesszen 1771 3 Franz Galambos: Glaube und Kirche in der Schwábischen Türkéi des 18. Jahrhunderts, München. 1987.30. p. Lásd továbbá PPL C V. 1735. (Szárazd Protocollum). 4 A Kétyre költöző, Szárazdról származó jobbágyok, lutheránusok és reformátusok voltak, tulajdonuk a katolikus szárazdi gazdák tulajdonába került. Galambos F: i. m. 30. p. 5 Schmidt János: i. m. (Győr) 52. p. 82