Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)

Szita László: A lutheránus németség bevándorlása és településtörténete Tolna megyében a XVIII. században • 5

Heilmannról is feljegyezték, hogy „bár nem volt képzett mester, de szorgalma révén 1725-ben már megszerezte a szükséges tudást és examenját bemutatta''Varsádon. Ezek szerint mint lutheránus gyülekezeti filia valószínűleg Varsádhoz tartozhattak, ugyanis Gyönkön - ahova csatlakoztak 1727-ben csak 1726-ban alakult meg az anyaegyház.

4 Tolna megyébe és Somogyba betelepedett német lakosság között a kapcsolat egy jelentékeny ideig megmaradhatott. Többoldalú együttműködés volt megfigyeléseink szerint. A hidegkúti tanítók vándorlása is mutatja, hogy a különböző német tartományokból érkező, de rokoni kapcsolatokat és vallási együttműködést szem előtt tartó faluközösségek egymást támogatják, amikor pappal, tanítóval kell biztosítani a vallási szolgáltatásokat, a gyermekek tanítását és nevelését. Péter Porubszky

1 szlovák származású, de németül tanító iskolamestert az egyébként katolikus Cikóról hívták meg. Egy rövid ideig tanítóskodik az ugyancsak tanítóhiányban lévő mucsiak kérésére. Az 1722. évi vizitációból értesülünk arról, hogy innen elűzik a Pécsi Egyházmegye hatalmasságai, és az éppen lelkész nélküli Hidegkút többszöri kérésére állást vállalt, rövid ideig tanítóskodott.

6 A Somogy megyei Mocsolád új telepítésű német faluközösség, 1723-ban kéri Hidegkutat, hogy segítse a falut ajeles tanító átengedésével. Az 1720 körül Mocsoládra került német telepesek

7 évek óta tanítómestert nélkülöznek. Még a kérés esztendejében Mocsoládra távozik Porubszky. Utódai közül többről tudjuk, hogy hasonló sorsot éltek át, s egyik lutheránus gyülekezettől vándoroltak a másikhoz. Mathias Dienstbruch kiszolgált katona Keszőhidegkútról 1728-ban az Udvari falu német lakosai kérésére telepedett át, de egy esztendő sem telt el, s máris Gyönkre hívták. Majd a bátaapáti kisbíró és egyházközség hívta meg lelkésznek. Hasonló volt a sorsa a későbbi hidegkúti tanítónak Konrád Heilmannak, Mihael Baumannak stb. Somogy megyéből is hívtak új tanítókat. Pl. Kötséről Henrik Haast, aki azután három német telepes faluban dolgozott két-három esztendeig mint iskolamester. 1737-ben Johan Heinrich Semmelroth már mint korábban Hidegkúton működő „schulmeister" fordul elő a gyönki anyakönyvekben. Sőt még 1749ben is találkozhatunk nevével.

8 S ha a falvak nem tudták egymást gyakorlott „schulmeisterrel" vagy „schuldiensttel" kisegíteni, támogatni, akkor mint Keszőhidegkút esetében történt, „világot járt" mesterekkel helyettesítették őket, ha akad valamelyik 4 Schmidt J: Krónika, m/1.179. p. GVKL. Schmidt-Tomka-hagyaték. 5 Liptó megyében született. Eredeti családi neve Poruba. Mikor Tolnába vándorolt vette fel a Porubszky nevet. 6 MEEL. Kéziratok. V. 49.376. p. Továbbá uo. I/a. 10. p. Lásd: PPL. Canonica Visitationes. 1722. 7 Szita: Somogy... 51, 73. p. 8 MOL Mikrofilmtár Egyházi ak. Keresztelési ak. Gyönk. 1733. Továbbá uo. Kismányok. Ker. ak. 1738. 79