Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)

Szita László: A lutheránus németség bevándorlása és településtörténete Tolna megyében a XVIII. században • 5

nút. Az 1743. szeptember 20-i bejegyzés szerint „nach einer schwer ausgestamlenen krankheiten" meghalt.

25 Johann ArnoldtScriba egy 1742. évi házassági bejegyzés szerint

26 feleségül vette a kalaznói bíró leányát, Müller Annát. Scriba neve mellett „wohlverordneter Schulmeister allhier"bejegyzés olvasható.

27 Korábban találkoztunk nevével Izményben is, mint tanító szerepelt 1729-ben és 1734-ben.

28 Nemesi famíliából származott. Tolna megyében a 18. század végén, 19. század első negyedében a családnak több tagja tanítóként működött.

29 Johannes Michael Konrád 1748-ban szerepelt kalaznói tanítóként egyik anyakönyvben. {„Joh. Mich. Konrath Schulmeister in Kallasz') Az 1744. évi püspöki vizita szerint is Konrád a tanító.

30 Gyönkön, Tormáson is tanítóskodott Konrád sőt Felsőnánán is. A gyönki gyülekezet feljegyzései szerint: „...egyszerű parasztember volt, de jól tudott írni és olvasni, és jó énekes volt..." Konrád Michael néven ugyanabban az időben szerepelnek lutheránus német tanítók, amiből arra következtethetünk, hogy apa és fia egy időben dolgozott tanítóként a Tolna megyei német evangélikus falvakban. Johann Hahn 1754-ig tanított Kalaznón. 1771-ben több forrásban szerepel mint hidegkúti és felsőnánai tanító. Az biztos, hogy 1751-től a Tabról száműzött lutheránus prédikátor Vörös ZsigmondKalaznó tanítója és egy évtizedig itt dolgozott. A kalaznói iskolában egy 1771-ben készült kimutatás szerint 130 tanuló volt. A tanító fizetése házanként 4 kr. és 1/2 mérő gabona. Tanításért külön 3 garast kapott.

31 Kalaznón egyszerre két tanító is oktatott. Ha nem is folyamatosan, de mintegy másfél évtizedig a mindig 120-170 tanuló oktatását két tanító végezte, amire Kalaznón kívül nem találunk példát. A Mercyek uradalmában Kalaznó filiaként működött, s nem találtunk adatot, hogy ebben bárki is gátolta volna őket. Mikor azonban 1773-ban a többi településsel együtt Kalaznó is az Apponyi család birtoka lett, „iurisdictionalis és stoláris" szempontból a szakadáti plébános hatáskörébe került. Gruber József szakádul plébánosnak a következő stólákat kellett szolgáltatniuk: keresztelés után 91/2 garast, esketés után 2 Ft és 2 kr. Ha aj egyesek közül valamelyik más községbe távozott, akkor 5-6 forintot is szedett tőlük a plébános. Az anyagyülekezet lelkészének itt is, mint a többi német telepes faluban látható, megtiltották a filia lelki gondozását. A stólafizetés alól a tü25

MOL Mikrofilmtár, egyházi ak. Tolna m. ág. hitv. egyh. ak. Varsádi esk. ak. Továbbá Varsád halotti ak. 1743. 26 MOL Mikrofilmtár egyh. ak. Tolna m. ág. hitv. egyh. ak. Varsád. (Esk. ak. 1742.) 27 Uo. 28 Uo. 29 A későbbi családtagok is ismert tanítók voltak. Egy Scriba György nevű a Tolna megyei ev. egyházker. választott tagja volt és abban a bizottságban dolgozott 1867-ben, amely a lőrinci gimnázium Bonyhádra helyezését intézte. Gimnáziumi Értesítő 1905. (6. évf. 65. p.) 30 Hrabovszky Gyula: Scrinium Antiquitatem XXI. k. Kéziratok. MEEL Soproni Ev. GyL. 3. Hrabovszky Gy. hagyatéka. 1523-1814. 31 Uo. 484. p. 77