Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)

Szita László: A lutheránus németség bevándorlása és településtörténete Tolna megyében a XVIII. században • 5

kálódnyi, és hasznát Vennyi, meghadván az Földesúrnak az Nonat belőle. Meghagyattatik és Parancsoltatik az is..., hogy valakinek az marhája az s szőlőkbe találtatik, annak büntetése tizenkét forint. Harmadszor: Mindezeket az előbbeni Contractusommal Szabad legyen nekik az Nemes Vármegyével is Conflrmáltatnyi, Melynek nagyobb erősségére attam ezen levelemet kezem írásával es Pöcsétemmel megh erősetvén. Költ Győrött dei 8. February. 1723. Meszlenyi János. L: S." A korábbi kontraktus megerősítésének egyes pontjait exponálja a szerződés, amelyet valamikor szóvátehettek. Megerősíti a házépítés és eladás lehetőségét és a szabad költözést. A szőlő telepítésének pártolását és a szőlőművelés védelmét, s a földesúrnak adandó kilencedet belőle. Az irodalom Györkönyben már a 18. században, majd később is a századfordulónjelentős szőlészetről emlékezik meg.

14 Meszlenyi János gondolkodásával jobbágypártoló intézkedéseivel egykorú Tolna megyei kortársait megelőzi. Nem csak a szabad költözést biztosítja és megerősíti, hanem a teljes vallásszabadság megadásával vonzást gyakorolt a Tolna megyei településeken azokra a német, szlovák és magyar protestánsokra, akik a pécsi püspökség nyomása alatt voltak. Meszlenyi János protestánspártoló mentalitása járult hozzá, hogy Györköny a telepítést követően - az anyakönyvek tanúsága szerint - egyik vonzó falu lett a lutheránus német és magyar papság részére, s a hitéhez ragaszkodó lutheránus jobbágyságnak is.

15 Györköny német és magyar lakosságának óhazája, az 1719-től betelepülők származása, eléggé jól meghatározható. A magyarok Győr, Vas, Veszprém megyékből vándoroltak be a faluba. A németek 1722 előtt többnyire a Fertő tó térségéből, elsősorban Mosón és Sopron környékéről érkeztek. Ők voltak Fényes szerint az ún. „Heidebauerek". 1721-től hesszeni eredetű jobbágyok bevándorlása is megfigyelhető. Később Németország különböző tartományaiból érkeztek.

16 A különböző irodalmi és anyakönyvi források alapján összeállított származási tabella szerint Györköny német lakossága a következő helyekről vándorolt be:

17 13 TMÖL Protocolla congregationum. I. k. 1722. 364-367. p. 14 Pesthy Frigyes: helységnévtára. XLVIIII. 110-111. p. Idézik Gaál Attila - Kőhegyi Mihály: im. 310-311. p. Fényes; Magyarország geográfiai szótára. I—II. k. 74. p. Thiele J. C: Königreich Ungarn. n. k. 245. p. 15 A betelepülést követően létrehozhatták az egyházközséget (anyagyülekezetet). Meszlenyi meg is védte a falut minden olyan kísérlettől, amely a pécsi püspök részéről érte őket. 1722-ben 197 lutheránus lélek mellett 35 kálvinista és 13 katolikus jobbágy volt a faluban. Brüsztle József : im. Hl. köt. 186. p. 16 Schmidt János: Szeniczei Bárány György... élete és munkássága. 1682-1757, Paks, 1939.19. p. 17 MOL Mikrofilmtár. Egyházi ak. Ag. hit. ev. egyházközség ak. Györköny. Továbbá: Schmidt János: im. 78-80. p. Végül: Donauschwábische Familienkündliche Forschungsblátter: 1991. September. Jhg. 17. Folge. 2. No. 61.125. p. Györköny ev. luth. Heiraten-Sterbefálle. - Geburten ab 1723. Komitat Tolna/Ungarn. Az első bevándorló német családok: Melchior, Hutlesz, Andreas Priet, Johann Hermann, Joh. Pauner, Benedikt Pauner, Dávid Pauner, Johann Macher, Johann Gizellmann, Jacob Stiner, Georg Binder, Thomas Grünewald, Franz Hackstock, K. Prehauser, Huber ?, Hadinger és KraB. MEEL Tolna-Baranyai Egyh. Megye. ak. 1719.136. p. 68