Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)

Szita László: A lutheránus németség bevándorlása és településtörténete Tolna megyében a XVIII. században • 5

reim Zagrovszky tanító. Természetesen ennek az aktusnak az előzménye egy kisebb csoport letelepedése, amely korábban lehetett. Meszlenyi János földesúr alatt a lutheránus német és magyar telepesek szabadon szervezhették egyházközségüket. Magyar nyelvű telepítési szerződésüket 1722. június 11-én keltezték.

12 A szerződés szövegét teljes terjedelmében közöljük: „Anno Domini 1722. június 11-én, attam az ide aláb módon szerint Györkönyi Árendás jobbágyaimnak ezen Contractusomat, az kihezis tudgyák magokat alkalmaztatnyi. Elsőbenis. Mint, hogy mind Lutheranussok légynek, az magok vallásokban conservalni akarom, Templomot is az előbbenyi helyen épéthessenek. Másodszor. Az szöllejekhez hét esztendeig való szabadságot engettem, az mely eltelvén Nonával tartozzanak, mint más helységekben. Harmadszor. Az korcsma és Mészárszék a Falunak szükségére engedtetik. Negyedszer. Mely Gazda elakarna menni, szabad legyen elmennie. Eötödször. Ezen Contractusomat, kész leszek annak ideiben amidőn alkalmatosság hozza magával az Nemes Vármegyével confirmáltatnom. Hatodszor. Az Désma, vagyis Noná helyett, hatvan mérő Búzát tisztán, az öregh mérővel számlálván, Esztendő által Falustul tartozzanak adni, esztendőre Pozsonyi Mérővel. 120. Hetedszer. Az egész falu készpénzbeli adott száz forintot (Esztendőre 100.) tartozik adni. Nyolcadszor. Az egész Falu Karácsony Fáját Földes Urasságnak helyben mind idén tartozik beszolgáltatni. Kilencedszer. Három mázsa vizát Esztendő által az egész Falu tartozik eöszkor Eörzse vagy György ajándékon administralni. Tizedszer és utolszor. Valamikor magam vagy embereim, nem különben sucessorim hozzájok mennek gazdálkodással, és intentioval tartozzanak lenni. Mindezeken kivül általam intetnek és parancsolom is, hogy mindenekben Istenessen viselly ék magokat, egymást megh böcsülyik, Földes Urokal is Szófogadók lenni el ne mulasszák. Ezek, mint mind az Országh rendelései legyenek. Actum is Possesioni Györköny Cottus. I: Tolnensi. exist. Die etAnno. ut. h. i. L:S. Meszlenyi János Nemes Fehér Vármegyének Vice Ipanja. mp.". Figyelemre méltó, hogy a szerződés első pontja a vallásszabadságot rögzíti. A faluban más forrásban is említett templomok 1722 előtt tehát csak egyszerű imaházak, falusi nádfedeles épületek lehettek. Összevetve Meszlenyi uraság kontraktusát a többi lutheránus falvakéval - Mercy településeit is beleértve - a legkedvezőbb feltételeket Györkönyben láthatjuk. Egy esztendő múlva Meszlenyi János újabb szerződést készíttetett jobbágyainak, amelyben ismét kedvező megállapodást kötöttek. Az 1723. február 8-án kelt kontraktus a következőket tartalmazta: „...Alább megírt adom tudtára mindenkinek az kiknek illik, Hogy Tekéntetes Nemes Tolna Vármegyében Györköny nevő helységhbeli Jobbágyim alázatos Suplicatiojok által hozzám folamodván, bizonyos fogyatkozásokat jelentettek. Az mely könyörgéseket színt meghalgatván szegényeknek tovább való megmaradásokra gyarapodásokra engedtem megh: Először is. Hogy azon fölül nevezett helységben és örökös jószágomban szabad legyen mindenkinek házot csinálnyi, ha pedig lakása akar melyiknek is azon helységben nem tetszvén és máshova akarna menni, szabad legyen az házát eladnyi; Avagy is ha szintén ott laknak is szabad az házát más Gazdának el adnyi. Másodszor. Szabadságot adván az eránt is, hogy mint ott lakozó, s mind más Vidikieknek Szabad legyen ottan Szőlőt épéttenyi splántálnyi, Es aki az maga Szőlőjét el akarná adni, akárkinek is Szabad eladnyi, hapedigh más helyre menne is laknyi Szabad legyen a maga szőlőjét mun12 TMÖL Protocolla congregationum. I. k. 1722. 364-367. p. 67