Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)

Szita László: A lutheránus németség bevándorlása és településtörténete Tolna megyében a XVIII. században • 5

Az egyházmegye levéltára figyelemre méltó adatokat őrzött meg a nánai lutheránusok életéről, a német telepesek helyzetéről, a lutheránus falvak közös egyházközségi szervezkedéséről stb. A település a Mercy família tulajdonából 1773-ban került Apponyi György kezébe. A község életébe Mercy is beavatkozott, azonban az többnyire a protestáns lakosság védelmében történt.

19 1771-ben a zombai plébános bejelentésére, a vármegye vizsgálatot rendelt el. 1771. május 24-én Vörös Bálint plébános által szerkesztett vádpontok szerint Johann Hahn lutheránus tanító, a falu imaházában nyilvános könyörgéseket tartott a pécsi egyházmegye tiltása ellenére. Továbbá még súlyosabban esett latba, hogy más német lutheránus településekről érkezettek előtt rendszeresen prédikációkat olvas fel. A kistormási lelkész tudtával temetéseket végez, noha a plébános attól eltiltotta a kistormási papot. Mercy idejében a kistormási német telepesek szabadon jártak át egyházügyi dolgaikban is, és nem korlátozta őket senki. A tanúvallomásokból láthatóan sem a bíró, sem a tanító, de a megkérdezett egyszerű falusi emberek sem tagadták a zombai plébános vádjait. 1772-ben azután a helytartótanács rendeletben megtiltja a kistormási lelkészeknek, hogy a nánai filiában egyházi teendőket végezzenek. A település lutheránus lakossága ezzel a rendelkezéssel a zombai plébános joghatósága alá került, s Vörös Bálint katolikus plébános lett a lutheránus német közösség „törvényes parochusa". Nem kétséges, hogy a harc elsősorban a helyi jövedelmekért folyt. Vörös Bálint egy alkalommal az anyakönyvben nyugtázta, hogy e falu népe a stólákat „csendesen és pontosan befizette neki...". Keresztelésért 9 garast, esketésért l-l forint 9 krajcárt, nagy temetésért 12, kis temetésért 9 krajcárt. A zombai katolikus tanítónak esketés után 7 krajcárt, a harangozó 3 krajcárt kapott. A türelmi rendelet megjelenéséig a helyzet nem változott.

20 Felsőnána jó kondíciójú településsé izmosodott már a Mercy família idején. Apponyi célszerű gazdálkodással, kihasználva a német telepesek jó munkaszervezetét, s a falvak között kialakult tájpiac nyomán létrejött gazdasági növekedést, 1784-ben szerződést megújítva igyekezett rendezni a szolgáltatások körül kialakult anomáliákat. Ugyanebben az időszakban rendeződött, a döntően lutheránus németségből álló falu békéjét felbolydító vallásügy is. 1782. január 16-án hirdették ki a templomban a szabad vallásgyakorlatot biztosító királyi rendeletet és január 27-én tartották újra az első nyilvános istentiszteletet. Miután 100-nál több evangélikus család volt a településen és megfelelő anyagi erő is rendelkezésre állt, Apponyi gyorsan beleegyezett az új lelkész meghívásába és hivatalosan is az anyagyülekezet megalakításába.

21 19 GVKL Jegyzetek - másolatok, m/1.1770-72. 20 MEEL Protocollum Venerabilis Contubernii Tolnensis. Kézirat. Nana. 543. p. (Másolta Schmidt János) 21 GVKL Schmidt-Tomka-féle hagyaték. Jegyzetek. IV/2. Nana, Kistormás. 58