Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)

Szita László: A lutheránus németség bevándorlása és településtörténete Tolna megyében a XVIII. században • 5

Szita László A LUTHERÁNUS NÉMETSÉG BEVÁNDORLÁSA ÉS TELEPÜLÉSTÖRTÉNETE TOLNA MEGYÉBEN A XVffl. SZÁZADBAN /. Bevezetés A Tolna megyébe bevándorolt németség a 18. század közepéig tisztán német vagy magyar-német etnikumú településeket alkotott. Már 1718-tól ismerünk falvakat, ahol német bevándorlók képezik a népesség jelentékeny részét. A nagyarányú bevándorlást az 1720-as években végrehajtott magánfóldesúri telepítések révén figyelhetjük meg. Már az 1750-es évekre kialakult Tolna vármegye etnikai struktúrája, amelyben a németség arányaiban és gazdasági súlyában vezető helyre került. A század legvégén 70 Tolna megyei településen a német nemzetiségű etnikum került abszolút többségbe, ez a létező falvak 58,3%-át jelentette. A nemzetiségi lakosságú falvak településtörténetével a Tolna megyei kutatás is foglalkozott, s figyelemre méltó eredményeket ért el. A18. században kialakult német településeken eléggé gyors fejlődési folyamat figyelhető meg, amely az etnikai homogenitás felé haladt, a rác tömegek elvándoroltak, a szlovákok elenyésztek. 1690 után érkezett szerb tömegek miatt számos konfliktus jellemezte az eltérő gazdálkodási szisztémát képviselő magyarok, németek életét. A bevándorló németség és a XVIII. században idetelepített rácok közötti ellentétek az előbbiek térfoglalásával zárultak. A rácok elvándorlásában döntő szerepet természetesen politikai okok játszottak, amelyek már a németek betelepítése előtt is menekülésszerű migrációjukat eredményezték. A földesurak telepítési elgondolásai között minden esetben megfigyelhetjük azt a törekvést, hogy egy-egy településen etnikai és vallási homogenitásra tettek intézkedéseket. Az azonos etnikum és vallás, azonos termelési módszereket, szokásokat, családi kapcsolatokat is jelentett, s a falu megszervezése lényegesen kisebb erőfeszítéseket követelt meg a földesuraságoktól. A németség letelepítése más etnikumú falvakéhoz hasonló módon történt. A falu igazgatási, gazdálkodási, szociális viszonyait szerződésekkel szabályozták, amelyet rendszerint a betelepítést követő időszakban dolgoztak 5