Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)

Szita László: A lutheránus németség bevándorlása és településtörténete Tolna megyében a XVIII. században • 5

Württembergben lévő Heilbron melletti Unterreisenheymből vándorolt be családjával együtt. Jacob Friedrich Xavér a württembergi Urach településről jött Apátiba.

19 A századfordulón az anyakönyvek vizsgálata azt mutatta, hogy a bevándorlás továbbra is megfigyelhető. Elsősorban Württembergből érkeztek Apátiba családok. Továbbá Hesszenből is behatárolható néhány bevándorló család.

20 1734/35. évben, valószínűleg 1734 őszén, újabb telepesek jöttek, s a korábbiakkal együtt kialakult a település standard népessége, amelyhez kisebb számban a század végéig folyamatosan érkeztek. A vármegyei adószedő által készített konscriptióban a következőkről tudunk: Michael Kras, Paul Ziffer, Jeremiás Pucher, Georg Adamus Etter, Jákob Lili, Konrád Sin (Bin), Johann Hab, Johann Becker, Paul Szamszk, Leonhardus Neir, Konrád Veal, Andreas Mulsinger, Jákob Keringer, Michael Klein, Casparus HeB, Péter Fischer.

21 A művelődésügyi viszonyok vizsgálata némi bepillantást enged Bátaapáti életébe. A lutheránus német telepes falvaknál, mint ezt másutt is fejtegettük, ha lelkész választása nehézségekbe is ütközött, de a gyermekek taníttatását a telepítést követően, nagyon rövid időn belül megszervezték. Í736-ban a keszőhidegkúti egyházközségbe Apátiból hívják meg tanítónak Hoppmann Konrádot (talán Hoffmann?).

22 Tehát már 1736 előtt megindult a tanítás valamilyen formája. Egy adatunk utódját is megjelölte. 1739-ben Mathias Johann Dienstbruch apáti „schuldiener"-ként szerepel a gyönki anyakönyvekben.

23 A nép „Tamburnak"nevQztQ, mivel korábban katona volt és zenész, pontosabban dobos.

24 1744. évi adatunk szerint Johann Ditz a bátaapáti tanító.

25 Úgy látszik gyorsan tovább költözhetett - valószínű Gyönkre - mert 1746. júniusi anyakönyvi bejegyzés szerint a Kismányokon kereszteltető apáti tanítóként Haas Domokost említik.

26 1748-ban azután az egykor Szárazdon tanító Franz Schmidt került Apátiba. 1770-ben, amikor a Lexicon Locorum munkálatait készíttette el a hely19 MOL Mikrofilmtár Egyházi ak. Tolna megyei ak. Apáti 1785-91. 20 Donauschwábische Familienkundliche Forschungsblatter. 1990. dec. Nr. 58. Jahrgang 16, Folge 4. Johann Müller: Deutsche Kolonisten in der Schwábischen Türkéi. 69-73. p. 21

TMÖL Conscriptio Domestica 1734/35. Az összeírások névsorait összevetve 1735-1770 között látható, hogy a családok többsége mindvégig jelen van, de mintegy negyedük eltűnik Apátiból. Továbbvándoroltak, elköltöztek, mert a szomszédos evangélikus falvakban vezetett anyakönyvekben feltűnnek. 22 GVKL Schmidt-Tomka-hagyaték. m/1. Kézirat és jegyzetek: „Az apáti németek származása. Egyházi életük megindulása." 261. p. 23 MOL Mikrofilmtár. Egyházi ak. Gyönk egyházközség ak. II. füzet. 46. p. Esketési ak. 1739. („Dintsstbruch M. J. mint koma, Stein Boldizsár és Mária Anna nevű feleség esküvőjén") 24 Gyönk történet (Kézirat 54. p. másolta Schmidt J. 1948.) GVKL Kéziratok és jegyzetek. ffl/9-ben. 25 MOL Mikrofilmtár Egyházi ak. Kismányok. 1744. július 12-i bejegyzés szül. ak. 26 MOL Mikrofilmtár Egyházi ak. Kismányok 1746. Keresztelési ak. 45