Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)

Szita László: A lutheránus németség bevándorlása és településtörténete Tolna megyében a XVIII. században • 5

1. Említett közösség a már birtokukban levő telek, egészéves kocsma és mészárszék után éveként 150 azaz százötven Ft-ot fizet kp-ben, - és pedig ebből a felét félévenként, elsőízben 1737. György napján 75 Ft-jával kezdve. 2. A rendes harmad fizetésére házak, szőlők és más ingatlanok eladása után engedélyt kaptak olymódon, hogy ha az eladás és vétel helybeliek között történik, elengedik a köteles harmadot, de idegenek és új betelepülők közötti adásvétel esetében a harmadot az uraságnak kell megfizetniök. 3. A saját telkükön meg van engedve a makkoltatás, azonban ha más telkén akarják ezt űzni, úgy másokhoz hasonlóan az uraságnak kell fizetniök. 4. Ha egyikük új házat akar építeni, számukra a fa térítésmentes, azonban arra 3 Ft-os erdőjegyet kell váltaniok. 5. A magas uraságfenntartja magának (a jogot), hogy az ö engedélye és előzetes tudomása nélkül jobbágyai közül senki nem költözhet el. 6. A bor- és dohány-kilencedet a magas uraságoknak le kell róniok. 7. Kötelezik magukat, hogy minden évben minden molnárnak és minden vadásznak 3 nap szántást és 3 nap szénafuvarozást teljesítenek. Ha azonban ezek többet követelnek, úgy azt - más paraszthoz hasonlóan - meg kell fizetniök. 8. A magas uraságfenntartja magának az ítélkezést minden kihágás és kötelezettségszegés esetén. 9. A magas uraság a közösséget mentesíti minden robottól. Ennek jobb biztosítására a szerződés 2 azonos példányban készül és aláírással, pecséttel ellátva kölcsönösen ki lesznek cserélve. Kelt Hogy ész, 1736. október 1. Johann Michael Gross, bíró." A betelepülő német lutheránus jobbágyok származására vonatkozóan Kolta László az óhazát „Rajna Frankfurt" tartományban, Hesszenben és Württembergben jelölte meg.

15 Schmidt János egy kéziratban maradt munkájában a következőket írta e kérdésről: „...legnagyobb részünk, mint a kismanyokiak is Württembergbol származtak. Nyelvjárásuk különbözik Varsád-Felsőnána-Kalaznó-Tormás vidékén lakó nyelvjárástól, de kerülhettek ide hesszeni eredetű telepesek is... "

l6 Az 1730/31. évi bevándorlás során Apátiba került jobbágyok neveit nem ismerjük, a következő csoportba tartozókat, akik 1745-1756 között érkeztek egy kitűnő forrásból megismertük, ezek a következők:

17 Georg Kecz 1750-ben telepedett le Györkönybe, majd onnan az összeírás esztendejében 1756-ban Apátiba költözött. Németországból (Ex Germania) jött és előtte Hartán is lakott. Valószínű ház nélküli zsellérnek számított. Laurencz Schmidt 1754-ben telepedett le a németországi Waldburg kerület Mille nevű helységéből Izménybe, majd onnan érkezett Apátiba. Itt kapott házat az uradalomtól. Nicolaus Felkér németországi Zweibrücken kerület Aldeklain nevű falujából 1750-ben a Komárom megyei Tarjánba vándorolt és onnan települt Apátiba 1751-ben. Johannes Friedericus Umpechent 1745-ben Nassau kerületből Németor15 Kolta... 14-17. p. 16 GVKL Schmidt-Tomka-h&gyaték. Kéziratok. V/l. Idézett kézirat 260-261. p. 17 TMÖL 352. Conscriptio ...in Processu Völgysegiensis... 1756. 43