Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)
Kardos György - Kardosné Báti Julianna: A dömösi prépostság Béla király és Ilona királyné által adományozott helységeinek azonosítása • 235
A helységazonosítás irányelvei a) A helységazonosítás első és legfontosabb irányelve Csánki Dezső 1906-ban megjelent tanulmányának 11 azon megállapításán nyugszik, amely szerint „a helynevek nagyobb részének alapja azonban, mint tudva van, egyszerűen személynév, oly személyek neve, akiknek az illető lakott hely alakulásában döntő szerepük volt, de akiket személy szerint megismerni és megállapítani ma már gyakran szintén lehetetlen." Szabó Dénes tanulmányának 3 záró részében megállapítja azt, hogy: „A nevek nagyobbik része személynév eredetű. Puszta személynevek szolgálnak egyúttal helynevekül is. "Ezt az elvet alkalmazta Pauler Gyula 12 is, amikor a dömösi prépostság ölyvet tápláló szolgáinak neveit részben még létező helynevekből következtette. Ez adja a megoldás kulcsát: az adománylevélben egyes helységeknél felsorolt személynevekből kell meghatározni a hozzájuk tartozó helységneveket, minek alapján azután lehet következtetni az egyes száznagyságok helységeinek földrajzi elhelyezkedésére. b) Az a) alatti eljárással megállapított helységnevek között különös jelentőségű lehet a száznagyság maiorjának nevéből meghatározott helység, mivel a maior feltehetően a száznagyság központinak tekinthető helyén lakhatott. Ezért a száznagyságok helységeinek személynevei közül elsőnek a maior nevet tesszük vizsgálat tárgyává, mivel ez segítséget nyújthat a további helységnevek meghatározásához. c) Feltételezve azt, hogy a másolás alapjául szolgáló eredeti oklevél jól olvasható volt, jogosnak tűnik az az elképzelés, hogy a nem egyformán leírt helységnevek általában nem ugyanazon helységetjelölik. Ilyen alapon: WodaAi 204 331 nem ugyanaz, mint WadaAhu 204 381 . Ez a feltételezés annál inkább indokolt, mivel az előbbi Álmos, az utóbbi Béla és Ilona adományozása. Ez rendkívül fontos, mivel indokolatlanná teszi Wada^hu 204 381 helységnek Pomáz 204 331 helységhez való kapcsolását. d) Nem azonosíthatók a tulajdonságot, foglalkozást, népet (pl. bulgár) jelentő, valamint a nagyon gyakran előforduló nevek (mint pl. Nicolaus). e) Tetten érhető egy elírás, ami Setkelu 205 414 helység azonosításánál hasznosítható. Ez pedig a Kihani 205 386 , ami helyesen nyüvánvalóabn Kiliani, amint az Kiliani 205 40 6 és Kiliani 205 414 esetében helyesen van írva. Ez esetben a h betűjele helyesen //' szótagnak olvasandó. A li^h elíráshoz hasonlóan a későbbiekben még rámutatunk ennek fordítottjára, egy h-*l elírásra. Ezen irányelvek lerögzítése után rátérhetünk az egyes száznagyságok személynevei alapján a száznagyságok helységneveinek és azok földrajzi helyeinek meghatározására. Az elfogadhatónak látszó azonosítású személyneveket dőlt betűvel, a biztosnak látszó azonosítású személyneveket kövér betűvel jelöltük. 11 Csánki Dezső: Helynév-családok. Magyar Nyelv 1906,385-395. p. 12 Pauler Gyula: A magyar nemzet története az Árpád-házi királyok alatt. 238
