Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)

Kovács Péter: Egyetem vagy birtok (Bécs-Krakkó-Itália) • 221

Dárói Majos Mihály további sorsáról keveset tudunk. Itáliai terveit a családi problémák miatt el kellett vetnie, szinte kizárt, hogy 1496 és 1501 között elhagyta volna Magyarországot.

66 Azért az isteni parancs és sugallat megérkezhetett. Az egyházi pályáról ugyan lemondott, de két leánya közül az egyiket apácának adta.

67

1524 előtt halt meg, s vele a Dárói Majosoknak magva szakadt. Birtokaikat II. Lajos király Werbőczy Istvánnak adományozta.

68 A Dárói Majosok leszármazási táblája A családfát vizsgálva azonnal szembetűnik a középkori nemes famíliák legnagyobb problémája: ha sok a gyerek, szétaprózódik a birtok, ha kevés, kihal a család. A Dárói Majosok annyiból mondhatók szerencsésnek, hogy az egymást követő generációkban kevés lány született, így a nőági rész kiadása nem fogyasztotta tovább a családi vagyont. A köteles rész kiadása soha nem ment egyszerűen, jól mutatja ezt Dorottya és Katalin esete, igaz Annával, legalábbis az oklevél szerint, valamit nyert a család. A Dárói Majosoknak a 14. században legalább három fiú kellett generációnként, hogy a famíliát a magvaszakadás veszélye ne fenyegesse. Ez éppen elegendőnek bizonyult a család fennmaradásához, de még nem volt akkora szám, hogy a birtokra nehezedő nyomás miatt valamelyiküknek egyházi pályára kelljen lépnie. Később egyre törékenyebbé vált a család. Kettő, majd már csak egy fiú vitte tovább a Dárói Majos nevet. Mihály már csak azért sem léphetett egyházi pályára, s mivel Mihálynak csak lányai voltak, a család férfiágon kihalt. Érdekes motívum, hogy a család vagyoni, politikai és biológiai kondíciója mennyire összefügg. A nagy birtokszerzések idején László a királyi aula tagja, Mihály pedig többször viseli az alispáni tisztséget. A fiúk száma is elegendő, Dorottya és Anna házassága sem mondható rossznak. A hanyatlás a kegyvesztett Mihály idején kezdődött. A birtok ugyan nem fogy, de a megyei politikában tevékenyen részt vállaló családtag éppen a nőági rész kiadásának megtagadása miatt, kegyvesztett lett és ez negatívan hatott a család életére. Már csak két fiú viszi tovább a családot, a házasságok is jelzik a presztízsvesztést. Katalin egy mezővárosi polgárhoz megy feleségül, Miklós hitvese ugyan nem jobbágy, de Terenyhegyi Bika János lánya Katalin családja csak a megyei nemesség legalsó szintjét képviselte. Ekkor már csak egy Dá66 A Katalinnal folytatott per 1496 őszén zárult le, a szekszárdi konvent előtt történt megerősítéssel. 1501. szeptemberében bizonyos, hogy Magyarországon volt. 67 Magyar Országos Levéltár. F. (Erdélyi Kormányhatósági Levéltár) 17. Cista comitatuum. Tolna. 1531. IX. 12. A váradi káptalan oklevele. 68 DL 722041524. III. 7. II. Lajos király oklevele. Fraknói Vilmos: Werbőczy István életrajza. Bp. 1899.360. p. 1524-es birtokszerzeményei között nem sorolja fel a Dáróiak birtokait. Mivel a beiktató oklevelet nem ismerjük, nem biztos, hogy a beiktatás megtörtént. Az oklevél szerint a következő birtokokat kapja a személynök: Dáró vára, Enyed, Szederjes, Atala, Uga, Egyházaszaka, Középzaka, Végzaka, Almás (Tolna m.), Miklósi, Jutány és Mágocs (Somogy m.). Ezenfelül megkapta az ábrahámi kolostor kegyúri jogát is. Ha összehasonlítjuk Mihály 1495-ös birtokaival, látszik, a Dárói Majosok földje egyre jobban fogyott. 230