Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)

Kovács Péter: Egyetem vagy birtok (Bécs-Krakkó-Itália) • 221

mellett, a megalapozottabb tudás igénye és a kapcsolatok kiépítése is befolyásolhatta.

5 Többségük csak rövid ideig tanult külföldön és semmiféle fokozatra nem tett szert.

6 Azokat a nemeseket, akik megengedhették maguknak azt a luxust, hogy világiként egyetemre járjanak, a külföld varázsa és a tudomány iránti érdeklődés motiválhatta, hiszen az ott megszerzett ismeretekkel, legyen az a hét szabad művészet vagy a római jog, egy olyan országban, ahol valamennyi ügyben a szokásjog szerint ítélkeztek, nem sokat lehetett kezdeni. Ezért csak az vállalkozott az olcsónak semmiképpen sem nevezhető tanulmányútra, akit családja vagy mint Dárói Majos Mihályt, mecénása támogatott és hazatérése után biztos megélhetési forrásra számíthatott. Dárói Majos Mihályt az oklevelek egregiusként titulálják, ami azért fontos, mert nem csak a nemesi társadalomban elfoglalt helyzetére utal, hanem jelzi, 1495-ben még nem lépett be az egyházi rendbe, Bécsben és Krakkóban világiként tanult. Hasonlóan tehát a többi egyetemre járóhoz, Bakócz Tamás pártfogoltja is a magyarok által leglátogatottabb egyetemre iratkozott be. Bécsben külön magyar nemzet (natio Hungarica) működött, míg Krakkóban a magyar diákoknak 1493-tól saját tanulóházuk (bursa Hungarorum) volt.

7 Az itáliai vagy a párizsi egyetem látogatása ugyanis sokkal nagyobb költséggel járt, ezt csak a kivételezettek tehették meg. A bácsi káptalan előtt tett bevallás elsőnek a bécsi egyetemet említi. Sajnos az anyakönyvekben nem találni Dárói Majos Mihály nevét, ami nem azt jelenti, hogy a Tolna megyei nemes nem mondott volna igazat.

8 Elképzelhető, hogy megkezdte ugyan tanulmányait, de nem fizetett és ezért nem jegyezték be az anyakönyvekbe vagy eltűntek azok az oklevelek, melyek a beiratkozást bizonyíthatnák. Fokozatot nem szerzett, erre utalnak a krakkói egyetem iratai, ahová valóban járt, és ahol neve mellé nem jegyeztek be semmilyen, már megszerzett címet. 1493-ban már a bursa Hungarorumban tanul,

9 egy évvel később pedig már tandíjat fizet az egyetemen.

10 Itt sem szerzett fokozatot, s a következő évben már Magyarországon találjuk. 5 Köblös munkájában felvázolja az egyetemi kapcsolatoknak azt a módját, amikor valaki volt tanulótársa segítségével jutott javadalomhoz. Köblös: i. m. 43-44. p. Az egyházi középrétegre: Mályusz Elemér: Egyházi társadalom a középkori Magyarországon. Bp. 1971. 6 A Köblös által vizsgált káptalanok esetében az egyetemre járók 69%-a csak egy évig tanult külföldön és 65%-uk semmilyen fokozatot sem szerzett. Köblös: i. m. 42-43. p. Az 1520 előtt egyetemre járt erdélyi diákok közül (2496), csak 521-en szereztek fokozatot (21%). Tónk Sándor: Erdélyiek egyetemre járásra a középkorban. Bukarest, 1979.103-104. p. 7 Schrauf Károly: Magyarországi tanulók külföldön. II. Magyarországi tanulók a bécsi egyetemen. III. A krakkói magyar tanulók háza lakóinak jegyzéke 1493-1556. IV. A bécsi egyetem magyar nemzetének anyakönyve 1453-1630. Bp. 1892-1902. (Továbbiakban: Schrauf) Schrauf IV. Előszó. Schrauf III. Előszó. 8 Schrauf: i. m. II; IV. Die Matrikel der Universitat Wien. I-II. 1451-1518. bearbeitet von Willy Szaviert und Franz Gall. Graz-Wien-Köln. 1967. 9 Michael Daro 1493. Schrauf: i. m. 5. p. 10

1494. aestas. Michale Michaelis Daro diocesis Quinqueecclesiensis solvit totum. Adam Chmiel: Album studiosorum universitatis Cracoviensis. Tomi II. Fasciculus I. (Ab anno 1490 ad annum 1515) Cracoviae, 1892. 31. p. 222