Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)

Dobos Gyula: Tolna megye az 1956-os forradalom után (Tények és adatok a megtorlásról) • 191

kezetek, hanem az állami gazdaságok szétverését is jelentette - kezdtek ellenséges hangulatot tanúsítani a kormány iránt, önhatalmúlagföldet foglalni, a tszek vagyonát széthordani;prófétai jóslatokjelentek meg arról, hogy „ ha október 23. munkásforradalom volt, akkor március 15. parasztforradalom lesz"stb. A parasztok feszült figyelemmel várták a kormány deklarációját aföldkérdésröl. Tekintettel a veszélyesen alakuló helyzetre, valamint a megyei pártbizottság apparátusában, a mezőgazdaságot alaposan ismerő pártmunkások hiányára, alapvetően nekünk kellett foglalkozni a probléma tanulmányozásával vidéken, a községekben. A termelőszövetkezetekbe, gépállomásokra és állami gazdaságokba tett személyes látogatások (összesen 13 községben) sok kérdést tisztáztak a cselekvési tervben. Ehhez jelentős mértékben hozzájárult a kormány földről szóló nyilatkozata. Azonban nehézségek rejlettek abban, hogy bizonyos parasztokat érdeklő gyakorlati kérdésre a kormányrendelet nem adott feleletet, s számítani kellett a vidéki szervek kezdeményezésére és minden esetben külön-külön a konkrét helyzetből kellett kiindulni. Többek között nem volt utasítás arra, hogy mi legyen a parasztok juttatott, a bomladozó tsz-ekben levő földjeivel, az őszi vetésekkel, milyen mennyiségben különítsenek el földterületet, kifogja megművelni a megmaradó hatalmasföldeket, stb. Úgy döntöttünk, hogy a bevetett terület 30%-át osszák fel azzal a feltétellel, hogy ősszel az aratás és más telkeken adottföldfelcserélése után vissza kell juttatni a tsz-nek. Ez a döntés gyakorlatilag nem okozott nagyobb kárt az államnak és emellett alapvetően kielégítette a parasztokat, de legfőképpen számításba vette a szövetkezeti gazdaságok helyreállítását. Vagy egy másik kérdés: mi legyen azoknak a pénzkölcsönöknek a behajtásával, amelyeket a szétesett termelőszövetkezetek vettek fel az államtól? A megyében a tsz-ek által felvett rövid és hosszú lejáratú kölcsönök összesen 150 millió forintra rúgtak, ebből 80 millió forint azoknak a szövetkezeteknek a tartozása, amelyek nem léteznek. Ezeket és más gyakorlati kérdéseket elmondtam személyesen azon a mezőgazdasági tanácskozáson, amelyet február első felében rendeztek a parlamentben, s amellett, hogy ezek a problémák a kormány néhány vezető munkatársa számára teljesen valósak és igazak voltak, se válaszolni, se tanácsot nem tudtak adni rájuk. A földkérdés megoldásának késlekedése a parasztok között azért is riadalmat okozott, mert Tolna megyében, amely az ország déli részében fekszik, beköszöntött a tavaszi mezei munkák ideje és a parasztok meg voltak fosztva attól a lehetőségtől, hogy időben elvégezhessék az előkészítő munkákat (trágyakihordás a földekre, a talajnedvesség tartalmát védő munka stb.), mivel nem ismerték saját telekrészüket. Tanácsunkra a párt- és állami szervek a létező szövetkezetekből kilépő parasztok részére történőföldelkülönítést magára a tsz-tagságra, illetve annak gyűlésére bízta. Természetesen a szövetkezetben maradó tagok, jóllehet keve216