Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)

Szita László: A lutheránus németség bevándorlása és településtörténete Tolna megyében a XVIII. században • 5

valamennyit a hőgyészi uradalom központjában készítették. Kedvező telepítési feltételeket szabott az uradalom, amely kétségkívül az élet megindításához járult hozzá, és kedvező gazdasági körülményeket teremtett a németországi bevándorlók számára, s alkalmas volt a további betelepülések ösztönzésére. A kismányokiakkal kötött telepítési szerződésük szerint, amely 1722. július 22-én kelt, a gróf átengedte a község teljes határát a kocsma használatával együtt. Csak a vadászat és a halászat hasznát és jogát tartotta fenn az uradalom. A betelepült jobbágyok szabad költözési joggal rendelkeztek, de mindenki köteles továbbköltözési szándékát egy hónappal korábban az uraságnak bejelenteni. A távozni szándékozó köteles minden adósságát előbb rendezni és elviendő vagyona után járó hányadot lefizetni. Végül kötelezte magát a földesúr is, hogy amennyiben az „önként vállalt"'feltételeket betartják, az uradalom is be fogja azokat a maga részéről tartani. Ha összehasonlítjuk a szerződés pontjait, világosan szembetűnik, hogy csaknem teljesen megegyezik azokkal a toborzólevelekkel, amelyeket VI. Károly császár a német választófejedelemségekben terjesztett pátenseiben tett közzé.

26 Figyelemre méltó, hogy a későbbiekben a Mercy-birtokokon a robot és a tized megváltásának lehetősége több Tolna megyei uradalomtól eltérően előnyösebb módon volt lehetséges. A varsádi telepesek éltek először ezzel a joggal.

27 A kontraktusban a vallásszabadság biztosítása külön pontban szerepel. Az újra megkötött, vagy később keletkezett szerződésekben is azt hangsúlyozták, hogy bárhonnan jövő támadás ellen megvédik a vallásuk szabad gyakorlatát. 1728-ban (Szent)Lőrinci protestáns német jobbágyokkal kötött telepítési szerződésben, melyet Balassa János lelkész feljegyzett, a következő állott: „...partesuaAug. Conf. Ministrum tenerepoteruntablnclythoDominio Protectionem habituri". Tarthatnak a lőrinciek lutheránus lelkészt és az uraság védelmében fognak részesülni. 1733-ban újra biztosítja Mercy őket a vallásszabadság védelméről.

28 Mercy Claudius de utódai sem tűrték, hogy az uradalom népeinek ügyeibe akár a pécsi püspök, akár a vármegye beleszóljon. Erre világít rá a következő eset is. A pécsi püspöki aula által kiküldött fővicarius tiltakozása ellenére mint földesúr ő hívott evangélikus lelkészt Kismányokra. 1733-ban a Kismanyokon járó visitator hiába javasolta a lelkipásztor elűzését, Mercy Claudius ezt egyszerűen megakadályozta.

29 Mint patrónus keményen lépett 26 Schmidt János: Német telepesek bevándorlása Hesszenből Tolna-Baranya-Somogyba a XVIII. század első felében. Győr, 1939.26-27. p. (Továbbiakban: Schmidt: Német telepesek...) 27 GVKL Schmidt-Tomka-hagyaték. Jegyzetek. 1820-30. közötti egyházközségi iratokról. (Varsád) VI-12/a 28 MEEL Szentlőrinci Gyülekezeti Levéltár. 1733. évi irat. Másolta Schmidt János:GeT]ingerú Városi Könyvtár és Levéltár. ÜI/2. köt. Kéziratok és levélmásolatok. VII-14/c. 29 PPL Canonica Visitatio. 1733. Továbbá Brüsztle J.: i. m. HL köt. 661. p. 17