Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)

Kováts Jenő: Tolna (vár)megye állategészségügyi igazgatása és állat-járványvédelme 1780-1980 között • 165

nyelven kerültek kiadásra, nyilván munkatársai fordítása után. Tőle szövegesjelentés nem maradt fenn. Ténykedésével kapcsolatban meg kell emlékezni arról, hogy a közgyűlés jegyzőkönyvében elutasította,

4 miszerint terjesszen a vármegye elé részletes összeállítást a veszettségről. Mosetig az akkori ismeretek birtokában igen jó leírását adta a betegségnek és részletes utasítástervezetet nyújtott be a közgyűlésnek a megmartakkal követendő eljárásról. Mosetig 1817-ben lemondott állásáról és Milánóba ment katonaorvosnak. Utódja végre Babits Mihály lett, aki 1830-ban bekövetkezett haláláig irányította a megye egészségügyi szolgálatát és azon belül az állat-egészségügyi igazgatást.

5 Babits hivatalba lépését követően évi jelentéseiben már felsorolta a megyében magángyakorlatot folytató, de állatok gyógyításával is foglalkozó seborvosokat. Az ő idejében még csak egyetlen „baromorvos", veterinarius volt a vármegyében, mégpedig Dombóvárott herceg Esterházy uradalmában, Henricus Brünner. A Babits által felsorolt és állatok gyógyításával is foglalkozó seborvosok működési területe Szekszárd (Szexard), Tolna, Paks, Földvár (Dunaföldvár), Bonyhád és Hőgyész volt. Az ő főorvoskodása idején ezen seborvosok száma 6 és 9 között váltakozott. Babitsot 1830-ban Havas Ignátz követte a most már „a Megye rendszerénti Főorvosa "címen titulált tisztségben. Havas a hivatalba lépése utáni első szakaszban évi jelentéseiben még nem emlékezik meg arról, hogy mely seborvosok foglalkoznak állatok gyógyításával is, és egyáltalán van-e a vármegyében főfoglalkozású baromorvos. Az 1836. évről írt jelentésében találkozunk először Tormay (Krenmüller) Károly, nevével, aki tudományágunk múlt századbeli kiemelkedő alakjának, Tormay Bélának (1. sz. mell.) az apja volt. Tormay Károly 1831 óta „Tiszteletbeli Főorvos Ur", orvos-doktor és a „Szexárdi Ispotály rendes orvos igazgatója". Havas 1836-ban a rossz egészségügyi, valamint a katasztrofális állategészségügyi járványhelyzet és a nagy távolságok miatt kérte második megyei főorvosi állás felállítását, mivel hihetetlenül megszaporodott munkáját egyedül már ellátni nem tudta. A Királyi Helytartó Tanács a vármegye által felterjesztett kérést elutasította.

6 Első ízben az 1837. november 27-én kelt évi jelentésében emlékezett meg Havas arról, hogy Liebbald Gyula, tiszteletbeli főorvos, Tolna vármegye táblabírája, herceg Esterházy dombóvári uradalmában ellátja a „baromorvosi"leendőket. Későbbi jelentéseiben ennek említése rendszeressé vált. Ekkor már főfoglalkozású „veterinarius"herceg Esterházy ozorai uradalmában is tevékenykedett.

7 4 TMÖL TVM1339/1815. 5 TMÖL TVM Kjkv. 347/1817. 6 TMÖL TVM Kjkv. 943/1836. 7 TMÖL TVM Kjkv. 1058/1837. 167